Hivatalos közleményt adott ki megszűnéséről a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet csütörtökön.
A spanyol sajtónak eljutatott szövegben az ETA bejelentette "pályafutásának végét", és "összes struktúrája teljes leszerelését".
A tagság jóváhagyta a vezetőség javaslatát, hogy lezárja a szervezet "történelmi időszakát és működését" – hangsúlyozta a hivatalos közlemény.
A dokumentumhoz egy hangfelvételt is csatoltak, amelyen közismert ETA-tagok Josu Urrutikoetxea, Josu Ternera és Marisol Iparraguirre, Anboto olvassák fel a feloszlatásáról szóló nyilatkozatot baszk és spanyol nyelven. Ebben elhangzott, hogy az ETA lezárja teljes politikai aktivitását, és nem lesz több, mint egy olyan tényező, amely kifejez politikai nézeteket, előmozdít kezdeményezéseket vagy kérdéseket intéz a politikai élet más szereplőihez.
Az ETA volt tagjai folytatják a harcot az "újraegyesült, független, szocialista, baszk nyelvű Baszkföldért" mindegyikük ott, ahol azt a legmegfelelőbbnek véli, de mindig "felelősséggel és tisztességgel".
A nyilatkozatban az áll, hogy az ETA akkor született, amikor Baszkföld a "francóizmus karmai között fuldoklott", és most, 60 évvel később létezik egy élő nép, amely saját jövőjének birtokosa akar lenni köszönhetően a különböző generációk küzdelmének.
A dokumentum végén a terrorszervezet kitért arra is, hogy kulcsfontosságú a döntési jog megvalósítása a nemzeti elismerés megszerzéséhez. A baloldali függetlenségi mozgalom dolgozni fog azért, hogy az elvezessen a baszk állam megalakításához – zárult az ETA pecsétjével hitelesített nyilatkozat.
A csütörtöki hivatalos nyilatkozatot szerdán megelőzte egy levél is az ETA részéről, amelyben közölte, hogy döntött szervezetének teljes feloszlatásáról és működésének végleges beszüntetéséről. Pénteken pedig a folyamatban közreműködést vállaló nemzetközi összekötő csoport konferenciát rendez a délnyugat-franciaországi Cambo-les-Bains-ben.
A Spanyolországtól független, szocialista baszk állam megteremtésért több mint 50 évig, véres merényletekkel harcoló szervezet számlájára több mint 850 gyilkosságot írnak, amelyből több mint 300 mindmáig felderítetlen. Célpontjai elsősorban a rendőrök, politikusok, bírók, vállalkozók, újságírók voltak, a merényletek sok civil áldozatot követeltek.
