A Nobel-békedíjról határozó norvég bizottságnak Luke Messer, Indiana állam képviselője írt levelet, amelyet a képviselőház 18 republikánus – a legkonzervatívabbak közé tartozó – törvényhozója írt alá. A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy Észak-Korea hosszú ideig nem volt hajlandó felhagyni az agresszióval a nemzetközi közösség követelései ellenére, de Trump elnök keménykezű politikái hatásosak voltak, és elérték, hogy Kim Dzsong Un phenjani vezető tárgyalóasztalhoz üljön. Hangsúlyozták, hogy Trumpnak sikerült Kínát és más országokat egyesítenie abban, hogy szigorú szankciókat vezessenek be Észak-Koreával szemben.

A szankciók komoly csapást mértek az észak-koreai gazdaságra, és nagyrészt ennek köszönhető, hogy Phenjan hajlandó a tárgyalásokra – áll a levélben.

Trump és Kim várhatóan május végén vagy június elején találkozik egymással. Bár egyelőre még távolinak tűnik egy olyan megállapodás, amelyben Phenjan teljesen feladná az atomfegyver kifejlesztésére tett törekvéseit, és ennek nemzetközi ellenőrzéséhez is hozzájárulna, a két Korea vezetőinek április végi nyilatkozatai mégis reményre adnak okot.

Donald Trump washingtoni támogatói határozottan szorgalmazzák az ötletet, hogy az amerikai elnök kapjon Nobel-békedíjat. Múlt szombaton a Michigan államban tartott nagygyűléshez hasonlatos rendezvényén Trump szemmel láthatóan élvezte, hogy miközben Észak-Koreáról beszélt, a hallgatóság azt kezdte skandálni: "Nobel! Nobel!" – jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség.