Újabb hat évre újraválasztották Nicolás Maduro venezuelai elnököt vasárnap. A nemzetközi közösség bírálta a szavazás lefolytatását, az ellenzéki jelöltek pedig a választókra gyakorolt nyomás miatt illegitimnek nevezték a voksolást és a választás megismétlését követelték.

A szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után a leköszönő szocialista elnök a szavazatok 67,7 százalékát kapta, legfőbb ellenfele, Henri Falcon pedig szavazatok 21,2 százalékát - közölte Tibisay Lucena, a Nemzeti Választási Tanács (CNE) elnöke, aki "megfordíthatlan tendenciáról" beszélt. Henri Falcon elutasította a választási folyamatot.   

Mintegy 20 millió szavazásra jogosult állampolgárt vártak az urnákhoz, és a választási bizottság számításai szerint a 8 603 936 leadott szavazatból Maduro 5 823 728-t kapott.

Az 52 százalékos távolmaradás a legsúlyosabb a venezuelai demokrácia kezdete, 1958 óta. A legutóbbi, 2013-ban tartott elnökválasztáson, amikor Maduro Henrique Capriles volt mirandai kormányzóval mérkőzött meg, a részvételi arány 79,69 százalékos volt.

Párthívei előtt mondott beszédében Nicolás Maduro örömét fejezte ki "a történelmi rekord" miatt. "Soha elnökjelölt még nem nyert a nép szavazatainak 68 százalékával, és soha korábban nem előzte meg 47 százalékponttal a második helyen végzett jelöltet" - mondta a Miraflores palota előtt összegyűlt tömegnek. "Győztünk! Most is győzedelmeskedtünk. Mi vagyunk az állandó népi győzelemmé alakult történelem ereje" - mondta az elnök, akinek az új hatéves mandátuma várhatón 2018 januárjában kezdődik.

Röviddel a hivatalos végeredmény kihirdetése előtt Henri Falcon "legitimitás híján" elutasította az elnökválasztást, és újabb választást követelt még az év vége előtt. "Nem ismerjük el ezt a választási folyamatot, számunkra ez nem volt választás. Venezuelában új választásokat kell kiírni - jelentette ki, azzal vádolva a kormányt, hogy nyomást gyakorolt a választókra.

A Hugo Chávez néhai elnök, Maduro elődje által kidolgozott ideológiából, a "chávizmusból" kiszakadt 56 éves Henri Falcon kivált a Demokratikus Egység Kerekasztal (MUD) pártszövetségből, amely hónapok óta csalással vádolja a kormányt és bojkottálta a választásokat.

Az eredmények kihirdetését az ellenzék erősségének számító Caracas egyes negyedeiben tiltakozó "lábaskoncerttel" fogadták.

A másik ellenzéki jelölt, a 48 éves Javier Bertucci evangélikus lelkipásztor, aki a szavazatok 11 százalékát kapta, szintén bírálta a választásokat és új voksolást követelt.

Maduro volt az előrehozott elnökválasztás nagy esélyese, annak ellenére, hogy az élelmiszer-, a gyógyszerhiányba és az örökös áramszünetbe, valamint a közbiztonság helyzetének romlásába belefáradt venezuelaiak 75 százaléka nem ért egyet a kormányzásával. Az országban egyhavi minimálbér egy kilogramm tejpor megvásárlására elegendő.

A gazdasági válság kezdete óta több százezren hagyták el Venezuelát. Bogotától Limáig, Santiago de Chilétől Madridig venezuelaiak százai tüntettek vasárnap a "választási csalás" ellen tiltakozva.

Chile és Panama nem ismerte el a választást, és diktatúrával vádolta meg Madurót.

Az ellenzéken kívül az Egyesült Államok, az Európai Unió és a limai csoport - 14 amerikai és karibi ország - elutasítja a szavazást. Valamennyien a demokrácia aláásásával vádolják Madurót. A 2017 nyarán négy hónapon át tartott szinte mindennapos ellenzéki tüntetések ellenére - amelyeknek 125 halottja volt - felállították a rendszert szolgáló alkotmányozó nemzetgyűlést.

A kőolajárak 2014. évi beszakadása óta Venezuela, amelynek bevételei 96 százaléka a kőolajból származik. devizahiányban szenved, ami súlyos válságba döntötte a gazdaságot. Öt év alatt a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 45 százalékot zuhant a hazai össztermék, 2018-ban 15 százalékos csökkenés várható, az infláció pedig 13 800 százalékos.