A Korea-közi csúcsokhoz, majd a Trump–Kim-találkozóhoz vezető negyedszázados út legfontosabb állomásai:
- 1994 – elmarad a dél-észak közti csúcstalálkozó, miután elhunyt Kim Ir Szen, az észak-koreai állam megalapítója
- 1998 – az egykori ellenzékit, Kim De Dzsungot választják meg államfőnek Dél-Koreában, s az új elnök kezdeményezi a hidegháborús korszak lezárását és a kapcsolatok megjavítását
- 2000 – megtartják a félsziget kettéosztása utáni időszak első Korea-közi csúcsát, Kim De Dzsung Nobel-békedíjat kap erőfeszítései elismeréseként
- 2007 – a második csúcs, ezen Kim Dzsong Il észak-koreai, illetve No Muh Jon dél-koreai vezető vesz részt. A találkozó után nem sokkal megszakad a két ország megbékélési folyamata, s újra feszültté válik a viszony.
- 2017. január 1. Kim Dzsong Un – Kim Ir Szen unokája és Kim Dzsong Il legfiatalabb fia – bejelenti, hogy a végső fázisba érkeztek az első koreai interkontinentális ballisztikus rakéta kilövésének előkészületei
- augusztus 9. – Trump figyelmezteti Észak-Koreát, szerinte Phenjan jobban teszi, ha nem áll elő újabb fenyegetésekkel. Ezt követen Korea bejelenti, arra készül, hogy Guam felé lőjön ki rakétát.
- szeptember 19. – az amerikai elnök „Rakéta-embernek” titulálja Kimet, s hozzáteszi, az USA képes teljes mértékben elpusztítani Észak-Koreát
- szeptember 22. – Kim Dzsong Un szerint Trump mentálisan zavart állapotban van
- 2018. január 1. – Kim Dzsong Un újévi beszédében meglepően békülékeny hangot üt meg, bár azt is hangsúlyozza, az asztalán még mindig ott van a nukleáris rakétákat indító nyomógomb. Trump azt válaszolja, neki is van nyomógombja.
- január 9. – Észak- és Dél-Korea megegyezik abban, hogy Észak is küld versenyzőket a dél-koreai téli olimpiára
- február 23. – Trump újabb szankciókat szorgalmaz Korea ellen
- március 8. – az amerikai elnök nem kis meglepetésre elfogadja Kim tárgyalási meghívását
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (b) és Mun Dzse In dél-koreai elnök kezet fog a két Koreát elválasztó panmindzsoni demilitarizált övezetben, a demarkációs vonal déli oldalán levő Béke Házában tartandó megbeszélésük előtt 2018. április 27-én
MTI / EPA / Pool
- április 27. – Mun Dzse In dél-koreai és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető találkozója a két Korea határán
- március 31. – Mike Pompeo CIA-főnök és kijelölt külügyminiszter titkokban Észak-Koreába utazik, s a csúcsról tárgyal a phenjani vezetőkkel
- május 9. – Észak-Korea elenged három amerikai állampolgárt, és átadja őket az ismét Phenjanban tárgyaló Pompeónak
- május 10. – Trump bejelenti, hogy találkozik Kim Dzsong Unnal Szingapúrban
- május 12. – Észak-Korea közli, hogy megsemmisíti atomfegyver-kísérleti telepét
- május 16. – Phenjan a csúcs lemondásával fenyegetőzik, miután John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó felvetette annak lehetőségét, hogy a koreai kérdést a „líbiai modell” mintájára rendezzék. A líbiai modell sikerességéről talán Moamer Kadhafi líbiai vezető tudna mesélni, ha túlélte volna a megvalósítást.
- május 18. – Trump elhatárolja magát Bolton kijelentésétől, s közli, nem áll szándékában a líbiaihoz hasonló megoldást ráerőltetni Észak-Koreára.
- május 24. – a koreai fél által kinyilvánított düh és nyílt ellenségességre hivatkozva Trump lemondja a csúcstalálkozót
- május 26. – ismét találkozik Észak- és Dél-Korea első embere
- június 1. – Trump bejelenti, visszavonja a lemondást, mivel a koreai küldöttekkel folytatott tárgyaláson sikerült mérsékelni az ellentéteket
- június 7. – Rudy Giuliani, Trump egyik ügyvédje arról beszél, hogy az elnök az után egyezett bele a csúcs megtartásába, hogy Kimék „könyörögtek” neki, hogy ne mondja le a találkozót. Erre Észak-Korea nem válaszol.
- június 10. – Kim Dzsong Un és Donald Trump megérkezik Szingapúrba, a csúcs helyszínére.
