A légierő egyik volt dandártábornokát és 30 pilótáját is azzal vádolják, hogy közük volt a 2016-os puccskísérlethez. A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés Törökországban két évvel a puccskísérlet után is szakadatlan, az előállítások mindennaposak.
Újabb 170 ember, köztük a légierő egyik korábbi dandártábornoka és 30 egykori pilótája, valamint 71 további katona ellen adtak ki elfogatóparancsot szerdán Törökországban azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a 2016. július 15-ei puccskísérletért felelőssé tett gülenista mozgalommal – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség alapján az MTI.
A beszámoló szerint a volt dandártábornok is azon a telefonos rendszeren keresztül érintkezett az összeesküvő-hálózat tagjaival, amelyen a légierőbe beépülő gülenisták és az ő mozgalmi "tanítómestereik" is kommunikáltak. A 71 gyanúsított katonából 43 most is aktív szolgálatot teljesít – tette hozzá az Anadolu.
A szerdai elfogatóparancsokat Ankarában és a nyugat-törökországi Kocaeliben adták ki, de a rendőrségi művelet összesen 16 tartományt érint.
A török vezetők az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszik felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos török álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderő soraiba is.
A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés Törökországban két évvel a puccskísérlet után is szakadatlan, az előállítások mindennaposak. Ezen a jelek szerint nem változtatott a múlt hét végi államfőválasztás eredménye sem, a voksolást Recep Tayyip Erdogan elnök nyerte meg.
Az eltelt időszakban több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek a Gülen-hálózathoz való állítólagos kötődésükre hivatkozva. Eddig a haderő legkevesebb 8570 tagját menesztették állásából a gülenista mozgalommal összefüggésben.
2016. július 15-én, éjjel összeesküvők foglalták el Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Erdogan az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
