Egy moszkvai találkozón Putyin arról beszélt, hogy Oroszország szeretné helyreállítani a bizalmi kapcsolatot Európával, ám ezt akadályozza az, hogy a NATO sorra telepíti egységeit és támaszpontjait az Oroszországgal határos keleti térségekbe. Moszkva már egy évtizede ismétli, hogy ellenzi a katonai szövetség további bővítését: 2008-ban merült fel először komolyan, hogy a két volt szovjet tagköztársaságot is felvehetik a szövetségbe. „Vannak, akik ki akarják élezni a helyzetet, s Ukrajnát és Grúziát is be akarják vonzani a katonai szövetségbe. Kérem, hogy akik ezt akarják, fontolják meg kétszer is, hogy mi lehet felelőtlen politikájuk következménye. Mi minden, Oroszországot közvetlenül fenyegető agresszív lépésre arányosan fogunk válaszolni” – mondta Putyin, néhány nappal az után, hogy hétfőn Helsinkiben találkozott Donald Trump amerikai elnökkel.

Korábban az amerikai elnök fenyegetőzött azzal, hogy az USA kivonja Európában állomásozó erőit, ha az európai tagállamok nem növelik meg jelentősen védelmi kiadásaikat. 2008-ban egyébként az USA erőltette Grúzia és Ukrajna NATO-integrációját, s az európai tagállamok hangsúlyozták ennek veszélyeit.

Furcsán reagált az amerikai titkosszolgálatok egyik magas rangú vezetője, Dan Coats arra, hogy Trump elnök a helsinki csúcs állítólagos sikerén felbuzdulva meghívta Putyin elnököt Washingtonba. A hír fogadtatásáról a BBC tett közzé videót, a titkosszolgálati vezető szerint a „látogatás igencsak különleges lenne”.

 

Kevésbé volt vicces hangulatában Chuck Schumer demokrata szenátor, aki szerint addig nem lenne szabad megint négyszemközt hagyni Trumpot és Putyint, amíg nem derül ki, miről beszélt a két államfő a Helsinki négyszemközti megbeszélésen.