„Nigel Farage a példaképem. 17 évbe telt, de eljött a Brexit ideje. Én nem tervezem, hogy ennyi ideig várjak” – ezt üzente harcias nyilatkozatában a finn választóknak Laura Huhtasaari, a Finnek nevű, EU-ellenes párt államfőjelöltje. Bár a 38 éves politikusnak nem volt esélye a január végi választást már az első fordulóban megnyerő, hivatalban lévő államfő, Sauli Niinistö ellen, s csupán a voksok hét százalékát kapta, már bejelentette, nem adja fel a harcot. Tovább küzd azért, hogy visszaszerezze Brüsszeltől hazája függetlenségét.
Az 1979-ben Finnország déli részén lévő Mänttä városában született Huhtasaari a pályája első felét tanárként töltötte, majd miután közvetlenül az ezredforduló előtt egy évig cserediákként az USA-ban tanult, hazatérve úgy döntött, nehéz sorsú gyermekeknek fog angolt tanítani. Először a csendes-óceáni Mikronézia szigetein oktatott, majd Finnországba visszatérve tanulási nehézségekkel küszködő gyerekekkel foglalkozott. Közben az angolról átnyergelt a vallásoktatásra, s hamar kiderült róla, hogy hívő katolikusként elutasítja az evolúciós tanokat. Ezzel olyan hírnevet szerzett magának, hogy ő volt az egyike annak a három finn politikusnak, akit Donald Trump amerikai elnök tavaly meghívott az évente megrendezett washingtoni nemzeti imareggelire.
Huhtasaari mindenben más állásponton van, mint a finn politikai fősodort képviselő pártok. Nagy tisztelője Trumpnak, és a Fehér Ház urához hasonlóan humbugnak tartja a globális felmelegedéssel kapcsolatos figyelmeztetéseket. Így szorgalmazza a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás felmondását, s valamiért ki szeretné léptetni Finnországot a gyalogsági aknák betiltásáról szóló ottawai egyezményből is. Ellenzi azt is, hogy Finnország belépjen a NATO-ba, igaz, elfogadhatónak tartja az észak-atlanti szövetséggel az együttműködést, mivel úgy véli, Vlagyimir Putyin Oroszországa fenyegetést jelent hazája számára. A NATO-tagságot azért veti el, mert szerinte a szervezet egy esetleges orosz támadás esetén nem tenne komoly lépéseket Finnország megvédéséért.
Laura Huhtasaari
AFP / Lehtikuva / Martti Kainulainen
A férjével élő, két lányt nevelő Huhtasaari elvenné a homoszexuális párok jogát a házassághoz, s ellenzi azt is, hogy a melegek gyermekeket fogadjanak örökbe. Megszüntetné, hogy kötelezően oktassák a svéd nyelvet a finn iskolákban – az 5,5 millió finn állampolgár közül mintegy 300 ezernek anyanyelve a svéd –, és feleslegesnek tartja, hogy a főváros, Helsinki továbbra is kétnyelvű maradjon.
A többi európai populista jobboldali politikushoz hasonlóan a teljes határzár mellett érvelő Huhtasaari is elutasítja a menekültek beengedését, s azt állítja, a szomszédos Svédország példája is megmutatja, hogy zsákutcába jutnak a sok külföldit befogadó államok. Bár a Finnek befolyása egyelőre nem túl jelentős, Huhtasaari is hozzájárult ahhoz, hogy a közbeszédet egyre inkább a menekülteket elutasító jobboldaliak határozzák meg, s hogy a nagyobb finn pártok – csökkentendő a Finnek népszerűségét – maguk is szorgalmazzák a bevándorlás szabályainak megszigorítását. A pártjában alelnöki posztot szerzett politikus azzal is nyomot hagyott a finn belpolitikán, hogy egyre több tér jut az érzelmeknek.
A parlamentbe csak három évvel ezelőtt bekerült Huhtasaari kiválóan szerepel élő hallgatóság előtt, ám egyelőre nem túl sikeres a politikusokkal vívott választási vitákban. Nem képes arra, hogy túljusson a szlogenek ismételgetésén, ellenfelei szerint nem csinál mást, mint összegyűjti a nyugat-európai radikálisok – például a francia Marine Le Pen vagy a holland Geert Wilders – mondatait, s azokkal próbálja meggyőzni a hallgatóságát. A külsőségeket is másolja: míg Trump hagyományosan piros baseballsapkában mutatkozik, Huhtasaari jelképe a Laura feliratú, lila-fehér téli sapka.
A cikk a HVG 2018/7. számában jelent meg.
