A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
"Olyan igazolt orosz trollok írtak oltásellenes kommenteket a különféle közösségi oldalakon, akiket már akkor azonosítottak, amikor a 2016-os amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás nyomai után kutattak. A kommentelők közül felváltva írtak pró és kontraérveket, hogy ezzel is a hamis kiegyensúlyozottság látszatát keltsék" – idézte a BBC Mark Drezdét, az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatóját.
A kutatók 2014 és 2017 között küldött Twitter-üzenetek ezreit vizsgálták meg, s arra a következtetésre jutottak, hogy a cél az oltásokba vetett társadalmi bizalom csökkentése volt, az, hogy ezzel is növeljék a súlyos fertőző betegségek veszélyét.
Riadót fúj a WHO a kanyaró miatt
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a védőoltások általánossá tételét sürgette a betegség európai terjedésének megfékezése érdekében.
"Míg az amerikai lakosságtöbbsége változatlanul úgy véli, hogy a vakcinák hatékonyak és biztonságosak, a Twitter-üzenetek alapján az a benyomás alakulhat ki az emberekben, hogy a társadalomban folyamatosan vita zajlik a kérdésről. Az online vitát jórész rossz szándékú, rejtett célokat megvalósító szereplők gerjesztik" – írták az American Journal of Public Health című szaklapban a trollokkal és botokkal foglalkozó szerzők. A tanulmány szerint az üzenetek jó részét az egyik szentpétervári „trollgyárhoz” köthető azonosítók mögé bújt trollok írták.
A kutatók szerint a botok azzal buktak le, hogy az átlagos emberi kommentelőknél jóval nagyobb számban ontották a hozzászólásokat. Sok ilyen hozzászólás egyébként rosszindulatú – például adathalász – oldalakra vezette a linkre klikkelő olvasókat.
Az oltásellenességnek komoly aktualitása van Európában is, ahol Olaszországban – egyelőre csak a felsőházban – fogadtak el egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a szülők következmény nélkül tagadják meg a kötelező oltások gyermekeinek való beadását. Európában 2018 első felében már több mint 41 ezer ember betegedett meg kanyaróban, majdnem kétszer annyian, mint 2017 első hat hónapjában. A legtöbb megbetegedést Szerbiában, Ukrajnában és Görögországban regisztrálták, eddig 37-en haltak meg az idén.
