„Hároméves voltam, amikor megtudtam, hogy a szüleim magukhoz vettek. De annyi szeretetet és törődést kaptam, mintha a sajátjuk lettem volna, ezért sohasem értettem azokat az örökbefogadottakat, akik egész életükben keresik a vér szerinti felmenőiket. A szülők ugyanis azok, akik felnevelnek, biológiai szülőnek lenni nem túl nehéz feladat” – mesélte Sarec. Az általános iskola után a szülővárosában, Ljubljanában a faipari szakközépiskolát végezte el, ám utána éles váltások következtek. Az egyik ismert rendező, Marjan Brevk tanácsára hallgatva a színművészeti akadémián diplomázott, ám végül a televíziónál helyezkedett el újságíróként. Nem kizárt, hogy a színészmesterségtől részben az vette el a kedvét, hogy az egyik felvételi vizsgafeladata az volt, játsszon el egy bolíviai gerillák fogságában lévő férfit, akit arra kényszerítenek, hogy orálisan elégítsen ki egy borjút.
A tévénél, illetve baráti körben eleinte csak szórakozásból, utána pedig népszerű műsorokban és telt házas nézőterek előtt már profiként parodizálta a szlovén politikusokat. Kitalálta önmaga alteregóját is: a mindennel elégedetlen és sokat morgó, viszont mindenhez értő Ivan Serpentinsek volt a szlovén átlagember megtestesítője. A fellépéseket annyira komolyan vette, hogy az anyja halálakor sem mondta le az éppen esedékes műsort. „Nagyon nehéz volt. Amikor anyám negyed hatkor elment, az egész család körülötte volt. Utána autóba ültem, s felléptem, mert 300 ember várt rám” – mesélte.
Néhány évvel később mégis hátat fordított a színpad világának, mert 2010-ben megnyerte az Észak-Szlovéniában lévő Kamnikban tartott polgármester-választást. 2014-ben már az első fordulóban újrázott, majd 2017-ben elindult a szlovén elnökválasztáson is. Meglepően jól szerepelt: bejutott a második fordulóba, s ott a 2012 óta hivatalban lévő Borut Pahor csak a vártnál kisebb, 53:47 százalékos arányban tudta legyőzni. Sarec már akkor bejelentette, hogy nem adja fel, s a nevét viselő párt élén 12,7 százalékot szerzett az idén júniusi parlamenti választáson. Bár ez csak a második helyet jelentette, úgy tűnik, a Janez Jansa vezette Szlovén Demokrata Párttal senki sem hajlandó szövetségre lépni, míg Sarec képes lehet koalíciót összekovácsolni.
AFP / Jure Makovec
Ez már csak azért is sikerülhet, mert a politikus kínosan ügyel arra, hogy ne nevezzék se baloldalinak, se jobboldalinak. „A józanság a legfontosabb. Ismernünk kell a történelmet, de egyben előre is kell néznünk. Ha azért, mert jobb- vagy baloldaliak vagyunk, támogatunk mindent, amit a mi oldalunk javasol, s gondolkodás nélkül ellenezzük azt, amit a másik tábor akar, akkor nem fogunk túl messze jutni” – magyarázta. A 13 ezer lakosú Kamnikban már igazolta, hogy működik a pártsemlegesség, ellenfelei éppen azt vetik a szemére, hogy nincs részletes programja, s attól függően alakítja politikáját, hogy mit lépnek az ellenfelek.
A feleségével két lányt nevelő Sarec egyre kevesebb szabadidejében azt csinálja, amit gyermekkorában is szeretett. A családi farmon dolgozik, ahol elmondása szerint fűnyírás és autómosás közben, fejben állítja össze a beszédeit. És imád olvasni is, különösen a történelmi tárgyú könyvekért rajong. A szlovén politikai elitet rendszeresen megrázó korrupciós botrányokra utalva azt hangsúlyozza, hogy neki megvan mindene, nincs szüksége nagyobb vagyonra. És közben nem adta fel az önkéntes tűzoltói állását sem. Azt szokta mondani, ha megválasztják kormányfőnek, akkor azon fog dolgozni, hogy a szlovén belpolitikában is megelőzze a tüzek fellobbanását, s ne kelljen azokat oltania.
