Tisztában volt a Vale SA brazil bányászati nagyvállalat azzal, hogy a gátszakadás fokozott kockázatának volt kitéve a Brumadinho város közelében található zagytározója – derült ki a vállalat egy belső, eddig nem ismert jelentéséből, amelybe a Reuters brit hírügynökség betekintést nyert. A gátszakadás január 25-én be is következett, legalább 165 ember vesztette életét a kiömlő iszaplavinában.
A tavaly október 3-i keltezésű jelentésben a Vale megállapította: a dél-brazíliai Minas Gerais államban lévő zagytározó gátszakadásának kockázata kétszer olyan magas, mint amit a cég saját biztonsági intézkedései megengednek.
A Vale korábban azt közölte, hogy egy független felmérés stabilnak minősítette a tározót. A Reuters hangsúlyozta: a dokumentum az első bizonyíték arra, hogy magát a céget is aggasztotta a gátszakadás lehetősége. Felmerül a kérdés – írta a hírügynökség –, hogy a Vale a gátszakadás kockázatának tudatában miért nem hozott elővigyázatossági intézkedéseket, illetve miért nem helyezte át a tározó közelében, lejtőn létesített dolgozói ebédlőt, amelyet január 25-én elsodort az iszapözön.
A jelentés ugyanis szükségesnek ítélte a megelőző intézkedéseket, hozzátéve, hogy akár 1,5 milliárd dollárjába is kerülhet a cégnek az esetleges gátszakadás. A potenciális halálos áldozatok számát pedig több mint százra tette.
A bányavállalat közlése szerint mintegy 12 millió köbméter iszap ömlött ki a tározóból.
A zagytározót még a katasztrófa bekövetkezése előtt lebontásra ítélte a cég, ahogy a jelentésben vizsgált 57 tározójából másik 9-et is. A becslések szerint mintegy 300 ember életét követelő tragédia óta a vállalat sorra jelent be dollármilliós intézkedéseket, amelyek főként a zagytározók számának közeljövőben történő csökkentésével, illetve átalakításával kapcsolatosak.
Egyebek mellett közölte: 400 millió dollárt költ arra, hogy jelentősen növelje a vasérckitermelésből hátramaradó salakanyag újrahasznosítását, csökkentve ezzel a tározókra utaltságát. Mintegy 70 millió dollárt biztonsági és karbantartási intézkedésekre szánnak, több mint egymilliárd dollárt pedig tíz tározó lebontására.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el vagy távoznak.
15–9-re nyertek a mieink.
Már így is Magyarországé az elmúlt 10 év legdurvább drágulása az EU-ban.
