A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott tárgyalásai után a Fehér Házban tartott rövid ceremónián Donald Trump hangsúlyozta, hogy bármilyen jövőbeni közel-keleti békemegállapodásnak biztosítania kell Izrael jogát az önvédelemre.
Rövid beszédében Donald Trump "megvetendőnek" minősítette a Tel-Aviv közelében történt hétfő hajnali palesztin rakétatámadást. Úgy fogalmazott: ez is bizonyíték arra, hogy Izraelnek milyen komoly biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie. "És ma történelmi cselekedetet hajtok végre, hogy segítsem Izrael képességeit az önvédelemre" – mondta az amerikai elnök, aki különösen meleg szavakkal szólt Izraelről, magát és családját a zsidó állam régi barátjának mondta, Netanjahu kormányfőt pedig a becenevén szólította.
Benjamin Netanjahu arról beszélt, hogy bár Izraelnek eddig is sok barátja volt a korábbi amerikai elnökök sorában, de Donald Trumphoz egyikük sem mérhető. Donald Trump "megígérte, és megcsinálta" – mondta Netanjahu a Golán elismerésére utalva.
Az izraeli kormányfő a Hamász rakétatámadásaira utalva kijelentette: "Izrael ezt nem fogj tűrni", hozzáfűzve: kormánya minden lépésre kész népe és állama védelme érdekében.
Benjamin Netanjahu lerövidítette amerikai útját, és az aláírási ceremónia után azonnal visszaindult Izraelbe. Kedden még beszédet mondott volna a legbefolyásosabb amerikai Izrael-barát lobbiszervezet, az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnap kezdődött háromnapos tanácskozásán, és a Trump-házaspár állami vacsorát adott volna a tiszteletére.
Az ENSZ és mások szerint
Világos, hogy nem változott a Golán-fennsík jogállása – jelentette ki szóvivője szerint António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hivatalosan elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett. "Az ENSZ-nek a Golán-fennsíkra vonatkozó politikája a Biztonsági Tanács vonatkozó határozataiban fogalmazódik meg, és ez a politika nem változott" – közölte Stéphane Dujarric szóvivő.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 1981-ben egyhangúlag elfogadott határozat leszögezte, hogy Izrael által "a törvényeinek, igazságszolgáltatásának és közigazgatásának a megszállt szíriai Golán-fennsíkra történő kényszerítése semmis, és semmilyen nemzetközi jogi hatálya nincsen". A határozat egyszersmind felszólítja Izraelt, vonja vissza a döntését.
Az ENSZ-főtitkárhoz hasonlóan foglalt állást az Arab Liga főtitkára, Ahmed Abul-Geit is, aki a MENA egyiptomi állami hírügynökség által kiadott közleményében leszögezte, hogy Trump elismerésével nem változik meg a Golán-fennsík státusza.
A damaszkuszi kormány "Szíria területi épsége elleni erőszakos támadásnak nevezte a döntést – közölte egy magas ragú szíriai külügyi vezető a SANA hivatalos szíriai hírügynökséggel. A tárca szerint az amerikai lépés "a nemzetközi törvényesség lábbal tiprásának legmagasabb szintje".
Oroszország Ahmed Abul-Geit, a damaszkuszi rendszer szövetségese, attól tart, hogy újabb "feszültséghullám" keletkezik a Közel-Keleten. "Az ilyen dolgok – miután a törvények hatáskörén kívül történnek, és figyelmen kívül hagynak minden nemzetközi eljárást – sajnálatos módon valószínűleg csak tovább rontják a helyzetet" – hangsúlyozta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
A hivatalos bejelentés előtt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy a Golán-fennsík izraeli fennhatóságának elismerésével kapcsolatos amerikai szándék a nemzetközi jog durva megsértéséhez vezet, akadályozza a szíriai válság és az egész közel-keleti helyzet megoldását.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn elfogadhatatlannak nevezte az amerikai döntést, és bejelentette, hogy fellép ellene – egyebek mellett az ENSZ-ben.
A libanoni külügyminisztérium szerint Trump elnök döntése minden békeerőfeszítést aláaknáz, és még jobban elszigeteli Izraelt. A tárca szerint a Golán-fennsík "szíriai arab" terület, és "egyetlen ország sem hamisíthatja meg a történelmet azzal, hogy egy területet egyik országból a másikhoz áttesz".
Libanon hadiállapotban van Izraellel, amely megszállva tartott több dél-libanoni területet, ahonnan 2000-ben vonult ki. Libanon szerint Izrael továbbra is megszállva tartja a Sebbaa-tanyákat, Izrael pedig stratégiai fenyegetésnek tekinti a Hezbollah libanoni iszlamista szervezetet.
Az Európai Unió álláspontja sem változott, továbbra sem ismeri el Izrael Golán-fennsík feletti fennhatóságát – jelentette ki egy uniós szóvivő Brüsszelben még pénteken.
A Golán-fennsík nyugati részét Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától és 1981-ben egyoldalúan kiterjesztette rá törvénykezését is. Ezzel lényegében magához csatolta a területet, amit a nemzetközi közösség mindeddig nem fogadott el.
