A választók körében készített felmérések szerint Zelenszkij 30 százalék körüli támogatottságot ért el, míg a második helyen végzett Porosenkóra a választók 18,5 százaléka voksolt. A volt miniszterelnök, Julija Timosenko 14 százalékot kapott, míg az Oroszország párti jelöltek közül Jurij Bojko végzett a legjobban, 14,2 százalékos eredménnyel.

A választáson minden korábbinál több, 39 jelölt indult, közülük háromnak, Zelenszkijnek, Porosenkónak és Timosenkónak volt esélye a továbbjutásra. Nem kizárt, hogy az állítólagos választási csalásokkal kapcsolatos bejelentések magas száma miatt Timosenko nem fogja elismerni a választás eredményét, Még akkor sem, ha a voksolás előtti napokban éppen Timosenkót vádolták a legtöbbször azzal, hogy szavazatvásárlással kívánja növeli a rá adott voksok számát. A bejelentések többsége a választási csend megsértésére, és szavazatvásárlásra vonatkozott.

Az első adatok szerint a választói listán szereplő 30 millió ember mintegy hatvan százaléka vett részt a voksolásba, vaklamivel több, mint 2014-ben, amelyet Porosenko nyert meg. A legtöbb pénzt, hivatalosan 15 millió dollárt Porosenko költött a kampányra, míg az első helyen végzett Zelenszkij különleges kampányt folytatott: nem tartott nagygyűléseket, nem tett közzé részletes programot és interjúkat is csak elvétve adott. A humorista elsősorban a fiatalokat próbálta megszólítani, s ezért elsősorban a közösségi oldalakon volt aktív. 

A második kört április 21-én rendezik meg, s ebbe a fordulóba a két első helyen végzett jelölt kerül be.  A végeredmény nehezem megjósolható, de Zelenszkijnek nagyobb esélye lehet a diadalra: állítólag Timosenko is mögé fog állni, s az oroszpárti jelöltek támogatói is inkább rá szavaznak majd: Zelenszkij is a többségében oroszok lakta keleti országrészben született, és pályája során általában oroszul beszélt. Porosenko mellett viszont az szólha, hogy mint államfő, jobban lehet képes kihasználni az "adminisztratív forrásokat", azaz az államgépezet támogatását. 

AFP / Genya Savilov

Kijevi források szerint a központi választási bizottság felkészült az esetleges orosz kíbertámadásokra, és ezért a hivatalos eredményt nem a digitális adatok, hanem a beérkező papíralapú jegyzőkönyvek alapján állapítják majd meg.