A Ciszjordániát irányító Fatah párt elutasította a csomagot - számolt be honlapján a Jediót Ahronót című izraeli újság, miután előző nap bemutatták a Donald Trump amerikai elnök veje és tanácsadója, Jared Kushner nevével fémjelzett rendezési terv gazdasági részét.

A Palesztin Hatóság egyúttal támadta azokat az arab országokat, amelyek részt vesznek a június 25-26-i bahreini konferencián, ahol megtárgyalják a javaslatot.

"Az amerikai kormányzat arab pénzen alapuló megoldást javasol a palesztin nép politikai törekvéseinek felszámolására" - állt közleményében.

"Az amerikai kormány továbbra is arról álmodik, hogy a palesztin nép lemond jogairól és szent helyeiről egy projektért vagy pénzért cserébe" - támadta a tervet a Gázai övezetet uraló Hamász radikális palesztin mozgalom is. "Kushner kijelentései és gazdasági javaslatai feltárják a bahreini konferencia célját, hogy a palesztin kérdést humanitárius-gazdasági üggyé változtassák. Népünk ellenáll, és folytatja küzdelmét ennek megakadályozására" - tette hozzá a Hamász.

Libanon nem akar befektetéshez jutni a palesztin ügy kárára - hangsúlyozta Nabíh Berri libanoni házelnök.

"Nagyot tévednek azok, akik azt hiszik, hogy dollármilliárdokat lobogtatva rábírhatják a fojtogató gazdasági válsággal küzdő Libanont, hogy adja fel vagy váltsa pénzre elveit" - írta közleményében Berri.

Az egyik legfőbb alapelv az, hogy Libanon elutasítja a palesztin menekültek letelepítését, akiknek meg kell adni a jogot a hazatéréshez - mutatott rá a házelnök.

"A hazát nem lehet eladni, a világ összes pénzéért sem" - mondta Gamal Fahmi egyiptomi elemző. "Ez a terv ingatlankereskedők, nem politikusok szellemi terméke" - tette hozzá.

A csomag 50 milliárd dolláros (több mint tizennégyezer milliárd forintos) befektetést helyez kilátásba Palesztinában és a környező arab országokban arra az esetre, ha a palesztinoknak sikerül békét kötniük Izraellel.

A Békétől a jólétig címet viselő, 40 oldalas terv 179 infrastrukturális és üzlet projektet tartalmaz. A szóban forgó 50 milliárd dollár több mint felét a palesztin területek kapnák meg tíz évre elosztva, míg a fennmaradó összegen Egyiptom, Libanon és Jordánia osztozna. Az 50 milliárd dollárból 26 milliárd dollárt (több mint 7400 milliárd forintot) kölcsön, 13,5 milliárd dollárt (körülbelül 3800 milliárd forintot) segély, míg 11 milliárd dollárt (csaknem 3150 milliárd forintot) magánbefektetés formájában bocsátanának rendelkezésre.

Előrejelzések szerint a csomag életbe lépése esetén megduplázódhatna a palesztin GDP, felére csökkenne a szegénységi ráta, több mint egymillió új munkahely jönne létre, és egyszámjegyűre csökkenne a palesztin munkanélküliség, amely 2018-ban 31 százalék volt a Világbank adatai szerint. A terv egyúttal javasolta a Gázai övezet és Ciszjordánia összekötését egy modern szállítási hálózattal. A múltban a hasonló felvetések Izrael biztonsági aggályain buktak meg.

A Fehér Ház elképzelése szerint a csomagot arab államok és vagyonos magánbefektetők finanszíroznák.