Minden jel arra utal, hogy az orosz állam rendelte meg a szakadár csecsen aktivista, Zelimhan Hangosvili berlini meggyilkolását – állapította meg a Bellingcat nevű nemzetközi oknyomozó újságírócsoport. Hangosvilivel egy bérgyilkos végzett augusztus 23-án, s a Bellingcat most megállapította a merénylő személyazonosságát.
A 40 éves Hangosvili gyilkosát ugyan elfogta a német rendőrség, ám a Der Spiegel és a Bellingcat hamar kiderítette, hogy a merénylő útlevele – amely szerint a bűncselekmény elkövetője az 1970-ben született Vagyim Szokolov – hamis. Vagyim Szokolov ugyanis 2015-ben „született”: ekkor kapott először belföldi útlevelet, azaz személyigazolványt, s 2019-ben adták ki első adószámát, néhány nappal az előtt, hogy kérvényezte volna azt a schengeni vízumot, amellyel később Párizsba, Varsóba, majd Berlinbe, a gyilkosság helyszínére utazott.
Kipróbált bérgyilkos a merénylő
A Bellingcat – amely független a német hatóságoktól és a Der Spiegeltől – azt is megállapította, hogy a Szokolov néven utazó bérgyilkos valódi neve Vagyim Nyikolajevics Kraszikov. Kraszikov korábban, mint egy 2013-as gyilkosság elkövetője került a hatóságok látókörébe: egy kaukázusi üzletembert ölt meg, s az orosz hatóságok akkor körözést is kiadtak ellene.
Bár Kraszikovot nem tartóztatták le, és a terhére írt gyilkossági ügyben a mai napig nem ítéltek el senkit, egy évvel később orosz kérésre Kraszikov neve kikerült az Interpol nyilvántartásából, s néhány hónappal később – a valóságban öt évvel korábban, 1965-ben született – már szabadon utazgatott repülőgéppel Oroszországon belül. Ez pedig arra utal – állítja a Bellingcat, hogy az orosz hatóságok ekkor már nem kívánták őt őrizetbe venni.
A Bellingcat – amelynek a jelek szerint szabad bejárása van az orosz belügyminisztérium adatbázisába – azt is kiderítette, hogy 2015 körül Kraszikov adatai szinte teljes egészében kikerültek az orosz nyilvántartásokból: megszűnt a jogosítványa, s eltűntek a társadalombiztosítási befizetésekre utaló adatok, és csak egyetlen útlevél maradt az adatbázisban.
A Bellingcat a Kraszikovról és a Szokolovról készült képek összehasonlításával is bizonyította álláspontját, majd hangsúlyozta, hogy a Kraszikov–Szokolov-cserét csak az orosz állam közreműködésével lehetett megvalósítani, s ezért az is nagyon valószínű, hogy a bérgyilkost az orosz állam bízta meg Hangosvili megölésével.
Árulkodó német reakció
A Bellingcat szerint valószínű, hogy a gyilkossági ügyet a berlini rendőrségtől átveszi a német szövetségi ügyészi hivatal, s ezzel elismeri, hogy az ügy jóval több, mint egy egyszerű gyilkosság. A Hangosvili-gyilkosság nagyon hasonlít a 2018-as angliai Szkripal-merényletre, amelyben ugyancsak külföldön próbáltak megszabadulni az orosz titkosszolálatokhoz köthető emberek a moszkvai rezsim ellenfelétől. A különbség annyi, hogy most nem katonai idegmérget, hanem egyszerű pisztolyt használt a merénylő.
A hasonlóságok ellenére a Bellingcat szerint Berlin, amely sok területen, például az energiaszektorban is függ Oroszországtól, aligha fog újabb szankciókat életbe léptetni a Kreml ellen. Ha komoly szankciók nem is várhatóak, Németország nem hagyta szó nélkül az esetet: két orosz diplomatát kiutasítottak az országból, a hivatalos magyarázat szerint azért, mert Moszkva nem működk együtt a Hangosvili-gyilkosság körülményeinek a kivizsgálásában.
