Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Két amerikai és tizenöt kolumbiai állampolgárt tartóztattak le a haiti hatóságok a Jovenel Moise elnök elleni merénylet miatt – jelentette be León Charles haiti rendőrfőnök csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Charles hozzátette, hogy a merényletet végrehajtó kommandóban két amerikai állampolgár és 26 kolumbiai volt, az utóbbiak közül hárommal a rendőrség végzett, nyolc pedig szökésben van.
Mathias Pierre, Haiti választásokért felelős minisztere újságíróknak azt mondta, hogy az amerikai állampolgárok – akik közül az egyik, James Solages Kanada Port-Au-Prince-i nagykövetségén testőrként dolgozott – haiti származásúak.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma azt közölte, hogy tudnak a haiti-amerikaiak őrizetbevételéről, de egyelőre nem kívánják kommentálni a hírt. Kanada egyelőre nem reagált a bejelentésre.
A kolumbiai védelmi minisztérium közlése szerint az őrizetbe vett kolumbiai állampolgárok közül hat az ország hadseregének nyugalmazott katonája. Diego Molano kolumbiai védelmi miniszter bejelentette, hogy Bogotá utasította a fegyveres erőket, vizsgálják ki az ügyet, és hozzátette, hogy az Interpol nemzetközi rendőrségi szervezet is megkereste őket.
Luis Vargas kolumbiai rendőrfőnök együttműködéséről biztosította Haitit, leszögezve, hogy át fogják adni az érintettekkel kapcsolatos információkat Port-Au-Prince-nek.
A Le Nouvelliste című haiti újság hatósági forrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy az elnökre egy tucat lövést adtak le, az irodáját és a hálószobáját pedig feldúlták. A támadásban az elnök felesége, Martine Moise megsebesült, lányuk, Jomarlie pedig a testvére hálószobájában bújt el a merénylők elől, akik a személyzet két tagját megkötözték.
A haiti alkotmány értelmében Moisét a legfelsőbb bíróság elnöke követné a poszton, ám ő a napokban belehalt a koronavírus-fertőzésbe, így egyelőre nem tudni, ki veszi át a meggyilkolt elnök helyét.
Mathias Pierre leszögezte, hogy a tervek szerint rendezik meg a szeptember 26-ára kitűzött parlamenti és elnökválasztást. Hozzátette: a voksolás elengedhetetlen a haiti politikai rendszer megszilárdításához, és már egyébként is dollármilliókat költöttek az előkészületekre.
Moisét szerdára virradóra gyilkolták meg rezidenciáján fegyveresek, az országban ezt követően kéthetes rendkívüli állapotot hirdettek.
Korábban Claude Joseph ügyvezető miniszterelnök azt mondta, az elnököt "angolul és spanyolul beszélő külföldiek" gyilkolták meg, Bocchit Edmond, Haiti washingtoni nagykövete szintén "külföldi zsoldosokat" nevezett meg a merénylet elkövetőiként.
Ideiglenes kormányfő irányítja Haitit az államfő meggyilkolása után
Még mindig sokkos állapotban van Haiti, ahol rendkívüli állapotot hirdettek, mert az államfőt meggyilkoló banda bizonyította: ők uralkodnak az amerikai földrész egyik legszegényebb államában, nem pedig a törvényes hatalom. Az USA, amelynek meghatározó befolyása van Haitin ragaszkodik hozzá, hogy szeptemberben megtartsák a választásokat - írja az RFI közszolgálati portál.
Haitit politikai válság sújtja, Moisét – aki ellen nemrég erőszakos tüntetéseket is szerveztek – korrupció mellett azzal is vádolták, hogy bűnbandákkal áll kapcsolatban.
A meggyilkolt elnök egy ideje rendeleti úton kormányzott, ugyanis az országban nem tartottak választásokat, holott az ellenzék szerint az államfő mandátuma lejárt.
Az országban az utóbbi években elharapózott a bűnözés is, a súlyos szegénységgel küzdő ország egyes részeit fegyveres csoportok ellenőrzik.
