Az AÁSZ közgyűlésén helyi idő szerint pénteken Guatemalában 25 tagállam támogatta a nicaraguai elnökválasztást elítélő határozatot, hét ország - köztük Mexikó, Guatemala, valamint a Nicaraguával szomszédos Honduras - tartózkodott, és csak Nicaragua adott le ellenszavazatot.

"A nicaraguai kormányzat súlyosan meggyengítette a demokratikus intézményeket" - áll a határozatban, amely fölszólította a nicaraguai vezetést, hogy bocsásson szabadon minden politikai foglyot, beleértve az ellenzéki elnökjelölteket. Az AÁSZ felkérte a szervezet állandó tanácsát, hogy november 30-ig készítsen el egy jelentést arról, hogy milyen "megfelelő lépéseket" lehet tenni a kialakult helyzetben.

Daniel Ortega több mint 75 százalékos támogatottsággal nyerte el megszakítás nélkül immár a negyedik, ötéves államfői megbízatását, miután a nicaraguai hatóságok a választásokat megelőző időszakban bebörtönöztek hét lehetséges ellenzéki elnökjelöltet.

Az Egyesült Államok előzőleg "antidemokratikusnak" nevezte a nicaraguai elnökválasztást, az Európai Unió pedig közölte, hogy a választást nem tekinti legitimnek.

A 75 éves Ortega - aki már 1985 és 1990 között is irányította államfőként Nicaraguát - a bírálói szerint 2007-es hatalomra jutása óta szoros ellenőrzés alá vonta az állami intézményeket, és korlátozta a gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát.

Ortega éppen olyan autokrata módon gyakorolja a hatalmat, ahogyan annak idején, négy évtizede a Somoza család, akik ellen maga Ortega és a sandinisták is harcoltak - mondta a nicaraguai elnökről Joe Biden amerikai elnök.

1979-ben az Augusto César Sandino korábbi ellenállóról elnevezett, szélsőbaloldali sandinista mozgalom vetett véget forradalommal Anastasio Somoza diktatúrájának Nicaraguában.