Regisztráltatta magát jelöltként a líbiai elnökválasztásra a néhai diktátor, Moammer Kadhafi fia, Szaif al-Iszlám. A férfit emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják Hágában.
A választást Líbiában december 24-én tartják. A 49 éves Szaif al-Iszlám Kadhafi egyike a jelöltek listáján szereplő ismert személyiségeknek, akik között ott van az ország keleti felét ellenőrzése alatt tartó Halifa Haftar tábornok, Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh ügyvezető miniszterelnök és Aguila Száleh parlamenti elnök is.
A tervezett elnök- és parlamenti választásokat továbbra is kétségek övezik, mivel az egymással versengő kelet- és nyugat-líbiai frakciók és politikai testületek a választások menetrendjéről és arról is vitatkoznak, hogy ki indulhat jelöltként. A kötélhúzás a szélesebb értelemben vett líbiai békefolyamatot is veszélyezteti, amelynek többek között célja a régóta megosztott állami intézmények egyesítése és a külföldi zsoldoscsapatok kivonása.
A párizsi nemzetközi Líbia-konferencián a résztvevők pénteken megállapodtak abban, hogy büntetőintézkedéssel sújtják, aki megzavarja vagy megakadályozza a voksolást, de továbbra sincs megegyezés a kormányzás szabályairól.
Kadhafi feltehetően a NATO-támogatta 2011. évi felkelés előtti időszak nosztalgiájára épít, de elemzők szerint elképzelhető, hogy nem ő lesz a választás győztese. A Kadhafi-korszak sok líbiai emlékezetében a kemény önkényelvűség korszakaként él, Szaif al-Iszlám pedig olyan sokáig távol volt a hatalomtól, hogy nehéz lesz annyi támogatót mozgósítania, mint vetélytársainak - jegyezte meg a Reuters.
Szaif al-Iszlám esélyeit feltehetően az is csökkenti, hogy azzal gyanúsítják: az apja hatalmának megdöntésére irányuló 2011-es felkelések alatt békés tüntetők meggyilkolására szólított fel. Még abban az évben elfogta őt a nyugat-líbiai Zintánt ellenőrző milícia. Egy bíróság Tripoliban 2015-ben távollétében halálra ítélte. A megbuktatott diktátor fia videokonferencia keretében vett részt a tárgyaláson, azonban a zintáni erők nem adták ki őt a fővárosban működő hatóságoknak, és több évet töltött el fogságban a külvilágtól gyakorlatilag teljesen elszigetelve. A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2014 óta követeli az emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsított férfi kiadatását.
A fiatal Kadhafi tíz évvel az elmenekülését és több éves fogságát követően jelentette be a The New York Times című amerikai napilapnak idén augusztusban adott interjúban, hogy adott esetben indulna az elnökválasztáson.
Apját, Moammer Kadhafit 2011 októberében fogták el szülővárosában, Szirtben, és agyonlőtték.
Kormányzóképes erőként igyekezett látni és láttatni magát hétvégi, nagykanizsai kongresszusán a Tisza Párt, amelynek már a választási programja is körvonalazódik. A kormány sem tétlen azonban, friss ígéreteivel pedig nyilvánvalóan a választási eredmény befolyásolása a cél.
Olyan kaliberű koncertet adtak, amiről teljes hosszában regényt lehetne írni.
A tárcavezető nem tervezi, hogy a választás előtt extra szabadságot vesz ki.
