A CIA gondozásában frissen megjelent 40 oldalas tanulmány szerint Donald Trump tájékoztatása még a Watergate-botrányba belebukott Richard Nixonénál is komolyabb kihívás elé állította a hírszerzőket – Nixon a CIA-t tartotta felelősnek az 1960-as elnöki kampányának kudarcáért, és mindent elkövetett annak érdekében, hogy a szervezetet a kormányzása idején a partvonalra állítsa.

Trump nyilvánosan is támadta a hírszerzőket

Donald Trump közmondásos önfejűsége mellett ebben az esetben is nehezítette a szervek dolgát az elnökjelölt bizalmatlansága, valamint a hírszerzés folyamataival kapcsolatos előítéletei és bizonytalansága is. Ezen felül az elnök és a szervek kapcsolatára eleve rányomták a bélyegüket Trump kampánystábjának állítólagos orosz kapcsolatai is.

Az elnök a hírszerző szakemberekkel szemben eleinte udvarias és szívélyes volt, sőt még arról is biztosította őket, hogy az a sok komiszság, amit a hírszerzésről mond nyilvánosan, rájuk nem vonatkozik. Ahogyan azonban a hírszerző szervezetek belefolytak a Trump körüli botrányokba – leginkább itt is az orosz kapcsolatokról van szó –, úgy vált az elnök is egyre ellenségesebbé velük, egy idő után már nyilvánosan is támadta őket.

A tanulmány megerősíti azt a sajtóban régóta jelen lévő narratívát is, hogy az egykori elnököt nem igazán érdekelték a tények, és a számára előkészített napi hírszerzési jelentéseket sem olvasta el. A tanulmány arra is kitér, hogy Trump volt az egyetlen megválasztott elnökjelölt, akit a beiktatásáig nem avattak be a CIA fedett akcióiba, bár ennek oka nem szerepel a dokumentumban.