„A tüdőgyulladás fránya egy betegség. A lényeg, hogy elkerüljük a visszaesést, és megfelelő legyen a kezelés” – ezekkel a szavakkal beszélt egészségi állapotáról az olasz Corriere című lapnak szeptemberben David-Maria Sassoli.

Az Európai Parlament elnöke nem sokkal korábban került egy strasbourgi kórházba legionella baktérium okozta súlyos tüdőgyulladás miatt, amely után két hónapig lábadozott Olaszországban. A politikust december 26-án újra kórházba kellett vinni, ahol kedd hajnalban, 65 évesen elhunyt. Felesége és két gyermeke gyászolja.

Szóvivője korábban azt közölte, hogy „kezelésére az immunrendszerének elégtelen működése miatt kialakult súlyos szövődmények miatt volt szükség”. Egészségi állapota miatt Sassoli már korábban bejelentette, hogy nem indul újra a tisztségért, mandátuma néhány nap múlva járt volna le. Utódjának megválasztására éppen a jövő héten készült az EP, amely kedden válságtanácskozást tart a hír miatt.

Váratlan jelölt

Bár David Sassoli hónapok óta beteg volt, halála ugyanolyan váratlanul érte az európai közösséget, mint két évvel ezelőtti megválasztása. A Politico című lapnak adott 2019-es interjújában arról beszélt, még őt is meglepte, hogy megválasztották az Európai Parlament elnökének. „Tulajdonképpen minden az utolsó pillanatban történt” – mesélte, és nem is tévedett sokat.

David Sassoli olasz EP-képviselő öröme, miután az újonnan megválasztott Európai Közgyűlés első plenáris ülésén Strasbourgban az Európai Parlament új elnökévé választották 2019. július 3-án

AFP

Neve azután került bele a kalapba, hogy 2019 júliusában az Európai Szocialisták Pártjának (PES) akkori elnöke, Szergej Sztanisev volt bolgár miniszterelnök visszautasította a jelölést. Az uniós állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács korábbi döntése értelmében a 705 tagú parlament vezetőjének mindenképpen szocialista politikust akartak. Ezzel a kényes politikai egyensúlyt akarták megtartani, miután Ursula von der Leyen személyében egy néppárti politikus került az Európai Bizottság élére, az Európai Tanács elnöki posztját pedig a liberális Charles Michel kapta.

Bár az eredeti elképzelés az volt, hogy Sztanisev személyében egy kelet-európait jelölnek az EP élére, a gyors helycserés váltás miatt elődje, Antonio Tajani után ismét egy olaszra esett a választás. Így választották meg gyakorlatilag tényleg az utolsó pillanatban az olasz Demokrata Pártban politizáló Sassolit.

„Nem voltam rajta az EU vezetőinek listáján, én nem az Európai Tanács, hanem az Európa-párti parlamenti frakciók megegyezésének terméke vagyok” – jellemezte magát.

AFP

Büszke olasz

David Sassoli 1956-ban született Firenzében. Már egészen fiatalon elkötelezte magát az újságírás mellett, először kisebb lapoknál dolgozott, majd Rómába költözött, ahol az Il Giorno című napilap csapatát erősítette. A televíziózás 1992-ben csábította el, egyebek mellett a RAI olasz közszolgálati televízió esti híradójának műsorvezetője volt.

Politizálással 2007-ben kezdett foglalkozni a 2007-ben alapított olasz Demokrata Párt tagjaként. Az Európai Parlament képviselőjévé 2009-ben választották először, majd 2012-ben – sikertelenül – indult a római polgármesteri posztért. Parlameti elnökké választása előtt főleg közlekedési ügyekkel foglalkozott EP-képviselőként.

Bár Sassoli halk szavú volt, sőt sajtótájékoztatókon és a háttérbeszélgetéseken is gyakran a békítő szerepét kapta, két és fél éves elnöksége alatt határozottan kiállt az Európai Parlament érdekében. Már röviddel megválasztása után arról beszélt, hogy az Európai Parlament „saját alternatívát akar kínálni az Európai Tanácsé helyett”. Azt ugyanakkor elismerte, hogy ez a politikai és intézményi dinamikák miatt nem lesz könnyű.

Az Európai Parlament elnöke, David-Maria Sassoli (J) Jewher Ilham, Ilham Tohti ujgur közgazdász és emberi jogi aktivista lánya mellett áll, kezében édesapja portréjával a 2019-es Európai Parlament Szaharov-díjának átadásakor az Európai Parlamentben, 2019. december 18-án

AFP

Olasz születését olyannyira fontosnak tartotta, hogy más megválasztott európai tisztségviselőkkel ellentétben – akik az angolt vagy a franciát használták – ő anyanyelvén szólalt fel az ülésteremben, sőt

bejövetelét az Il Presidente felkiáltással jelezték.

Sassoli helyzetét a koronavírus-járvány is nehezítette, hiszen két és fél éves elnöksége nagy részében a parlament brüsszeli és strasbourgi épületei gyakorlatilag bezártak, a képviselők és az adminisztráció pedig csak távmunkában tudott dolgozni, amire még soha nem volt példa. Eközben az elnök koronavírus-lezárások idején megnyitotta az Európai Parlament elhagyatott épületeit, ahol rászoruló családoknak osztottak ebédet, és tesztállomásként is működtek.

Az elnök a nehézségek ellenére sikeresen navigálta végig az Európai Unió hétéves költségvetésének és a koronavírus-járvány okozta válság kezelésére létrehozott helyreállítási alapnak a parlamenti tárgyalásait. A megállapodást 2020 novemberében érték el, ebben az Európai Parlament többletforrásokat tudott kicsikarni a Horizont Európának, az EU fő kutatás-fejlesztési-innovációs programjának, valamint az Erasmus ösztöndíjprogramnak.

Sassoli halála megrázta az EU vezetését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hivatalos Twitter-oldalán azt írta, „mélyen elszomorította” a „nagyszerű európai és büszke olasz” elvesztése. Charles Michel, az Európai tanács elnöke pedig „őszinte és szenvedélyes európaiként” jellemezte az elhunyt politikust, akinek nagylelkűségét, barátságát és emberi jóságát mindenki hiányolni fogja.

AFP

Bár az Európai Parlament képviselőit öt évre választják, a testület elnökének a mandátuma csak két és fél évre szól, ami éppen most járt volna le. Sassoli egészségügyi állapota miatt már korábban jelezte, hogy nem indul újra. Utódjának megválasztásáról szóló szavazás első fordulója várhatóan az Európai Parlament jövő heti strasbourgi ülésének keddi munkanapján lesz. A legesélyesebb jelöltnek az EP jelenlegi első alelnökét, a máltai Roberta Metsolát tartják, aki az Európai Néppárt tagja.

Az elnökválasztás ugyanakkor jó eséllyel ismét felkorbácsolja a politikai pártok közötti indulatokat az EP-ben. A 2019-es politikai megállapodás értelmében az elnöki poszt most az Európai Néppárthoz kerülne, de ennek szükségességét a szocialisták már korábban megkérdőjelezték, attól tartva, hogy jelentősen csökken majd a befolyásuk a testületben.

Bár Sassoli halálával Metsola esélyei megnőttek, a szocialista frakció már korábban jelezte, hogy komoly tárgyalásokra és feltételekre számíthat a Néppárt jelöltje, és még egy esetleges megállapodást követően sem garantálható, hogy minden képviselőjük a máltai jelöltre fog szavazni.