Maliba eddig mintegy 450 Wagner-zsoldos érkezett – a cég fő tulajdonosa állítólag a Vlagyimir Putyin orosz államfő bizalmasi körébe tartozó Jevgenyij Prigozsin. A mindenféle csapatjelzés nélkül megjelent fegyveresek közül kétszázan Segou városában tartózkodnak, ahol ugyan nincsenek iszlamista szélsőségesek, viszont onnan indulnak a fontos bányákhoz vezető utak.
A nyugati államok – köztük Franciaország, Kanada, Németország és Nagy-Britannia – amelyek katonai kontingensekkel vesznek részt az iszlamisták elleni harcban – aggodalmukat fejezték ki az oroszok érkezése miatt. Szerintük a többi külföldi államtól különállóan tevékenykedő zsoldosok jelenléte növeli a feszültséget és feleslegesen bonyolítja az egyébként is átláthatatlan helyzetet. A legnagyobb erővel Franciaország van jelen: Párizs 2013-ban küldött katonákat az országba, s jelenleg 5000 fegyverese van Maliban.
Mali a nyugat-afrikai iszlamista felkelés központja: 2012-ben kezdődött a lázadás, amely átterjedt a szomszédos Nigerre és Burkina Fassóra is.
A Wagner-zsoldosok abban az időszakban érkeztek, amikor az Assimi Goita tábornok vezette junta bejelentette, hogy korábbi ígéreteivel ellentétben nem adja vissza a hatalmat a polgári pártoknak, az átmenetre még legalább 4–5 évet várni kell. A halasztás miatt a nyugat-afrikai államok gazdasági szervezete, az ECOWAS komoly szankcióikat léptetett életbe Mali ellen: lezárták a határokat, felfüggesztették a kereskedelmet és készültségbe helyezték a szervezet gyors reagálású erőit. Oroszország és Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvétózták, hogy a testület elfogadja az EVOWAS-szankciókat támogató nyilatkozatot.
