A rendszert nem vállaló tagállamoknak „nagyon jelentős támogatást” kell majd fizetniük a frontországoknak.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország az európai külső határok megerősítésével és a menedékkérők elosztásának „kötelező szolidaritási” elvével segítené elő a közös európai menekültügyi rendszer reformját. Az európai uniós tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek az észak-franciaországi Lille-ben csütörtökön rendezett informális találkozóját követően Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja üdvözölte, hogy a megbeszélés új lendületet adott az új migrációs és menekültügyi paktum megalkotásához. A vendéglátó Gérald Darmanin francia belügyminiszter a találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a tagállamok elfogadták Emmanuel Macron államfő a schengeni övezet politikai irányításának létrehozására vonatkozó javaslatát. Az úgynevezett Schengen-tanácsban az övezet belügyminiszterei foglalnának majd helyet, alakuló ülésüket március 3-án tartják.
Franciaország szerint az új szervezetre a koronavírus-járványhoz hasonló egészségügyi, valamint biztonsági, és olyan migrációs válságok miatt van szükség, mint amilyen 2021-ben a lengyel-fehérorosz határszakaszon alakult ki. Franciaország a külső határok jobb ellenőrzésével, valamint a belépést megelőző szűrési mechanizmusok bevezetése mellett kívánja elfogadtatni a tagállamokkal a kötelező szolidaritást elvét azon országokkal, amelyek a migránsok érkezésének frontvonalában találhatók, többek között Olaszország és Málta. Az elképzelés szerint a fokozottabb ellenőrzésnek köszönhetően kisebb lenne a migrációs nyomás, és kevesebb menedékkérőt kellene elosztani azon országok között, amelyek önkéntesen vállalnák a befogadásukat – mondta a záró sajtótájékoztatón a francia belügyminiszter, Gérald Darmanin.
A Franciaország által javasolt „kötelező szolidaritás” azt jelentené, hogy az Európai Unió első országába érkező menedékkérőket elosztanák a többi tagállamok között. Azok az országok, amelyek nem kívánnak a mechanizmusban részt venni, „nagyon jelentős támogatást” fizetnének a frontországoknak, illetve azon országoknak, amelyek befogadják a menedékkérőket – hangsúlyozta Gérald Darmanin. A menekültek tagállamok közötti, kvóta szerinti elosztására vonatkozó javaslat 2015-ben kudarcot szenvedett, és azóta is megosztja a tagállamokat.
Nancy Faeser német belügyminiszter az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy Franciaország és más országok készek a „jó szándékúak koalícióját” létrehozni. Az esetleges partnereket illetően a német politikus Emmanuel Macronra hivatkozva 12 európai országot említett, amelyek készek menedékkérők befogadására. Francia kollégája úgy fogalmazott, hogy „az európai tagállamok többsége” részt venne a programban, de nem említette meg, hogy mely országokról van szó.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter „a jó szándékúak koalíciójával” szemben a menekültek befogását elutasító „józanok szövetségéről” beszélt. Kiemelve a külső határok jobb védelmének fontosságát, emlékeztetett annak a 16 országnak az Európai Unió irányába tett kérésére, amelyek a határzárak finanszírozását indítványozták az Európai Bizottságnál.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
