Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Egyesült Államok elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vassárnap folytatott telefonos tárgyalása során.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint az 51 percig tartó megbeszélés során Biden „világossá tette, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel együtt gyorsan és határozottan reagál minden további, Ukrajna elleni orosz agresszióra”. A két vezető egyetértett abban, hogy „a diplomácia és az elrettentés” a megfelelő válasz Oroszország katonai lépéseire.
Biden szombaton szintén telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az amerikai elnök akkor azt mondta: súlyos ára lesz egy Ukrajna elleni támadásnak.
Biden leszögezte: az Egyesült Államok és szövetségesei „határozott választ” adnak egy esetleges orosz offenzívára, és „gyorsan, súlyos árat” fizettetnek Moszkvával. Megjegyezte: egy invázió nagy szenvedést okozna az embereknek, és megrendítené Oroszország helyzetét. Az amerikai elnök egyúttal jelezte: Washington kész folytatni a diplomáciai párbeszédet, ugyanakkor „más forgatókönyvekre is felkészült”.
Az Egyesült Államok és szövetségesei az utóbbi napokban többször is aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Oroszország esetleg egy Ukrajna elleni támadásra készül, miután több mint százezer katonát vezényelt az ukrán határ közelébe. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió „bármelyik nap elkezdődhet, és még a téli olimpia vége előtt megtörténhet”. Moszkva azonban tagadja, hogy meg akarná támadni nyugati szomszédját.
Egy nappal később az amerikai külügyminisztérium arra utasította az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén dolgozó alkalmazottai nagy részét, hogy hagyják el az országot. A feszültség fokozódása miatt számos ország azt javasolta állampolgárainak, hogy hagyják el Ukrajnát.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap közölte, hogy amennyiben Oroszország diplomáciai úton szeretne megoldást találni a mostani helyzetre, akkor „az eszkaláció helyett deeszkalációra lenne szükség”. Az amerikai politikus szerint nemcsak beszélni kellene az esetleges diplomáciai eredményekről, hanem ténylegesen törekedni is kellene azokra.
Blinken vasárnap újra megismételte: ha Oroszország az agresszió útját választja, és megtámadja Ukrajnát, „az Egyesült Államok, szövetségesei, valamint partnerei válasza gyors, egységes és súlyos lesz”.
