Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Északi Áramlat 2 gázvezeték-beruházás leállítását követelte kedd délelőtti, kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán elnök. A BBC beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy a két szakadár kelet-ukrajnai régiót függetlenként elismerő Oroszországgal szemben azonnal szankciókat kell bevezetni, amelyeknek része kell, hogy legyen az onnan Németországig húzódó rendszer fejlesztésének teljes leállítása.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy
megfontolja az ukrán külügyminisztérium azon javaslatát, amely szerint meg kell szakítani a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal.
Az elnök kijelentette, hogy nem számít széles körű konfliktusra, de készen áll statáriumot bevezetni, amennyiben mégis az alakulna ki.
A szeparatista rezsimek Moszkva általi elismerése Zelenszkij szerint Ukrajna mellett más európai államok biztonságára is veszélyt jelent. „Egy ország határainak biztonsága határozza meg egy másik ország határainak biztonságát” – jelentette ki. – „Nem vagyunk EU- vagy NATO-tagok, de ha bekövetkezik a teljes eszkaláció, a teljes invázió Oroszország részéről, a szomszédaink is veszélyben lesznek... Moldova, Litvánia, Lettország, Észtország.
Isten ments, nem akarok háborút. Senki sem akar háborút. Ukrajnában az emberek békét akarnak. De fel kell készülnünk bármilyen agresszív lépésre”
– idézte az ukrán elnököt a BBC.
