Továbbra sem sikerült evakuálni az ostrom alatt lévő ukrajnai városokból az ott rekedt civileket, az Azovi-tenger partján lévő Mariupolban sem függesztették fel az ágyúzást az orosz erők, így a több mint kétszázezer polgári személy nem indulhatott el a biztonságosabb vidékek felé.

UKRAINE PRESIDENCY / AFP

A harcokban ismét sok civil vesztette életét. Az ENSZ hivatalos adatai szerint a háború kezdete óta 364-en haltak meg, de a világszervezet is elismeri, hogy ennél jóval több fegyvertelen ember életét követelte az egyre durvábbá váló orosz offenzíva.

Az ukránok és az oroszok is saját sikereikről számolnak be, ukrán források szerint a támadók már több mint 11 ezer embert vesztettek, és egyes körzetekben tömegesen adják meg magukat a demoralizált támadók. Ugyanakkor az is valószínű, hogy komolyabb nyugati segítség nélkül a számbeli és technikai fölényben lévő orosz haderő előbb-utóbb felőrli az ellenállást. Már az kiderült, Kijevben vannak tervek arra az esetre is, ha az ellenség megöli Volodimir Zelenszkij államfőt, vagy ha Kijevből más ukrajnai városba, illetve külföldre kell költöztetni a kormányt.

Orosz hadifoglyok: Gyűlöljük a vezetőket, akik idedobtak bennünket, minth a kiscicákat

Elfogott orosz kiskatonákkal tartottak sajtótájékoztatót Ukrajnában. Elmondták, hogy az egyszerű katonáknak azt hazudta a vezetés, hogy csak hadgyakorlatra mennek. Azt kérték az orosz néptől, hogy akadályozza meg a háborút.

Ukrajna szovjet, illetve orosz gyártmányú harci gépeket, illetve légvédelmi eszközöket kért szomszédjaitól, s az Egyesült Államok vasárnap délutánra már hozzá is járult a fegyverek átadásához. Kérdéses azonban, hogy Lengyelország, amely 23 darab MiG-29-es harci géppel rendelkezik, átadja-e a repülőket, hiszen a cserébe várt F-16-osok megérkezéséig hosszabb időt kell várnia. Közben Varsóban attól tartanak, hogy előbb-utóbb Lengyelországot is orosz támadás érheti.

Bár a hadjárat egyértelműen nem az orosz tervek szerint halad, Vlagyimir Putyin orosz elnök megerősítette, az offenzívának csak akkor lesz vége, ha teljesülnek az orosz követelések: demilitarizálják Ukrajnát és kiűzik a „nácikat” a kormányzatból. Putyin közben újabb fenyegetésekkel állt elő, már azt is Oroszország ellenes harci cselekménynek minősítette, hogy egy Ukrajnával szomszédos ország engedi leszállni a területén az ukrán harci gépeket.

A jelek szerint egyre komolyabb a belső ellenállás Oroszországban: vasárnap minden korábbinál több, 4400 embert vettek őrizetbe azért, mert tiltakozott az orosz agresszió ellen. A legtöbb embert ismét Moszkvában és Szentpéterváron fogták le, a rendőrök átnézik az igazoltatottak telefonjait és azt figyelik, hogy kiknek telefonáltak és milyen üzeneteket küldtek tovább.

Tovább nő a szankciókhoz csatlakozó nyugati vállalatok száma is, egyebek mellett a Tommy Hilfiger, illetve az American Express jelentette be, kivonul Oroszországból és Fehéroroszországból. Moszkva a jelek szerint teljessé kívánja tenni az információs zárlatot, meg nem erősített hírek szerint az ország március 11-én lekapcsolja magát a világhálóról, és autonóm rendszerben működteti tovább saját hálózatát.

A leválási szándékot erősítheti, hogy elérhetetlenné váltak az orosz állami tévécsatornák, miután az Anonymous hackercsoport megtámadta az állami propagandát terjesztő állomások internetes adását továbbító szervereket. „Ezt a háborút az orosz nép nevében Putyin bűnös, autoriter rezsimje robbantotta ki. Oroszok szólaljatok fel az ukrajnai népirtás ellen” – áll a képernyőn megjelenő orosz nyelvű szövegben.

Oroszországban áru- és pénzhiány fenyeget: több boltban korlátozták a megvehető áru mennyiségét, Putyin pedig törvényt írt alá arról, hogy az állam elkobozza az állami alkalmazottak bankszámláin lévő pénzt, ha az azon lévő pénzmennyiség meghaladja az adott közalkalmazott hároméves összjövedelmének az összegét.

Veres Viktor

Bár több helyen az oroszok akadályozzák az evakuálást, tovább tart a menekültáradat: már több mint egymillióan keltek át Ukrajnából Lengyelország területére, és az összes menekült száma eléri a másfél milliót.