Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Horvát forrásokra hivatkozva a Népszava néhány eddig tisztázatlan információt osztott meg az egy zágrábi kollégium mellett lezuhant pilóta nélküli repülőgépről. Azt már korábban is bejelentette a horvát védelmi miniszter, Mario Banozic, hogy légibomba volt a drónon, Banozic tanácsadója, Zeljko Zivanovic a horvát televízióban pedig azt is elmondta, hogy a gépen a bomba összsúlya elérhette a 120 kilogrammot. Hozzátette: a robotrepülőt eredetileg felderítésre tervezték, de a bomba kedvéért változtattak rajta. Arról továbbra is megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mikor robbant fel a bomba: Zivanovic szerint a bomba a föld felszíne alatt lépett működésbe, és a maga mögött hagyott kráter a talaj szerkezete miatt nem olyan mély, míg korábban egy nyugalmazott ezredes, és a horvát légierő egy szintén nyugállományú pilótája is azt nyilatkozták, hogy a bomba szerintük még a földet érés előtt felrobbant.
A Népszava a Nacional című lapot is idézi, mely szerint a drón ukrán, és eredetileg az orosz csapatokat akarták megtámadni vele.
Andrej Plenkovic kormányfő kiemelte, hogy a továbbiakban Franciaország segíti a horvát légtér védelmét, és az Egyesült Államokkal is tárgyalnak hasonló célból.
A zágrábi eset nyomán a NATO is napirendre tűzte a drónkérdést, mert azt továbbra sem tudni, hogy balesetről, a háborús propaganda részeként szándékos provokációról vagy ürügykeresésről van-e szó – emlékeztet a lap. A napokban az ügy kapcsán horvát küldöttség érkezik a NATO-központba.
