Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök azt tervezte, hogy más európai államfőkkel együtt ellátogat Kijevbe, de letett erről, mert érzékelte, hogy ott nem látják szívesen. Ezt ő maga jelentette be keddi varsói látogatásán. „Kész voltam menni, de nyilvánvaló volt – ezt el kell ismernem –, hogy Kijevben ezt nem akarják” – mondta.
Steinmeier lengyel hivatali kollégájával, Andrzej Dudával tárgyalt Varsóban. Duda az elmúlt napokban azt szorgalmazta, hogy a három balti ország és Németország elnöke látogasson el vele Kijevbe, hogy ismét „határozott jelét adják az európai szolidaritásnak Ukrajnával”. Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete azonban a hét végén világossá tette, hogy Kijev Németország képviseletében inkább Olaf Scholz kancellárt várja, mint az elnököt. Melnik arról vált ismertté a háború kezdete óta, hogy nyíltan bírálta Németországot, amiért Kijev szerint vonakodik fegyverrel segíteni Ukrajnát. A nagykövet azzal indokolta, hogy Kijev inkább a kancellárt várja, hogy ő, mint a végrehajtó hatalom feje tud konkrét döntéseket hozni a segítségnyújtásban, az államfő szerepe csak ceremoniális.
A valódinak látszó okot azonban egy meg nem nevezett ukrán diplomata fedte fel a Bild című lapnak nyilatkozva, mert azt mondta: „tudunk Steinmeier kiterjedt kapcsolatairól Oroszországgal. E pillanatban nem látjuk szívesen Kijevben, de ez változhat” – mondta. Pedig Steinmeier – aki kétszer is külügyminisztere volt az előző kancellár, Angela Merkel kormányának –, a napokban nyilvános önvizsgálatot tartott az Oroszországhoz fűződő korábbi német viszonnyal kapcsolatban. „Mi olyan szoros kapcsolatot akartunk, amelyben Oroszország már nem hitt, és amelytől partnereink is óva intettek bennünket” – mondta egyik nyilatkozatában. Az AFP francia hírügynökség szerint ez szemmel láthatóan nem elégítette ki Kijevet.
Ukrajna nehézfegyvereket – köztük harckocsikat, tüzérségi fegyvereket – kért Németországtól, de Scholz kancellár nem akart eleget tenni ennek, ő a közös európai uniós segítségnyújtást támogatja.
Több európai ország – köztük Lengyelország, Nagy-Britannia, Ausztria, Csehország, Szlovénia és Szlovákia – vezetői és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már mind voltak Kijevben az elmúlt napokban, hetekben, és találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
