Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az észt parlament nyilatkozatában kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők „szisztematikusan és tömegesen háborús bűnöket” követtek el az ukrán nemzet ellen, és hozzátette: zzen a bűncselekmények felbujtói Oroszország politikai és katonai vezetése, valamint állami propaganda hatóságai voltak. Az ideiglenesen megszállt területeken az oroszok „népirtást” követtek el a polgári lakosság ellen – folytatódik a nyilatkozat.
Ezek gyilkosságokból, erőszakos elhurcolásokból, deportálásokból, bebörtönzésekből, kínzásokból, nemi erőszakokból és holttestek meggyalázásából álltak.
A Saeima (a lett parlament) egyhangúlag fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben népirtásnak nevezik Oroszország ukrajnai tevékenységét. A lett képviselők nyilatkozatukban az orosz hadsereg által elkövetett „tömeges brutális bűncselekmények” számos bizonyítékára hivatkoztak:
Ukrán civilek, köztük nők és gyermekek megölése, kínzása, szexuális zaklatása Bucsában, Irpinyben, Mariupolban és másutt.
A két balti állam nem az első azok sorában, akik az Ukrajna ellen indított háborúja alatt elkövetett népirtással vádolják Moszkvát. Korábban így nyilatkozott Joe Biden amerikai elnök, az ukrán parlament és Timothy Snyder amerikai történész is.
(Guardian)
Az orosz ukrán háborút követő hírfolyamunkat alább találják:
120 ezer civil rekedhetett Mariupolban, a város hamarosan az oroszok kezére kerülhet - percről percre a háborúról
Kövesse velünk a háború legfrissebb híreit!
