Szergej Protoszenyjára, a Novatek gázipari cég egykori alelnökére és főkönyvelőjére a Barcelonához közeli Lloret de Mar városka egyik házában bukkantak rá egy kötélen lógva. A bérelt villában megtalálták még a 400 millió dolláros vagyont felhalmozott üzletember feleségének és lányának a holttestét is, őket a gyilkos több késszúrással ölte meg. A hatóságok két verziót vizsgálnak: az egyik szerint Protoszenyja végzett családtagjaival, majd öngyilkos lett, a másik szerint bérgyilkosok jártak a házban, és ők rendezték be a helyszínt úgy, hogy az családi drámára utaljon.

Egy nappal a spanyolországi hármasgyilkosság előtt hasonló körülmények között ért véget az 51 éves Vlagyiszlav Avajev élete is: az orosz gázipari állami holdinghoz, a Gazpromhoz tartozó Gazprombank alelnökét golyó ütötte sebbel találták meg a rendőrök moszkvai lakásában, s ugyancsak pisztollyal végeztek Avajev feleségével és 13 éves lányával is. Az orosz rendőrök – akik állítólag Avajev kezében találták meg a gyilkos fegyvert – egyértelműen úgy kezelik az ügyet, hogy az ugyancsak sok millió dolláros vagyont felhalmozott üzletember kiirtotta családját, majd maga ellen fordította fegyverét.

Az orosz gázipart sújtó „öngyilkosság-sorozatnak” volt egy korábbi áldozata is: a 61 éves Alekszandr Tyuljakovot, a Gazprom egyik menedzserét február 25-én – egy nappal az Ukrajna elleni orosz invázió megindítása után – találták meg felakasztva egy Szentpétervár közelében lévő kisvárosban. A hatóságok ezt a halálesetet is öngyilkosságnak minősítették, ám a gázipari cég biztonsági szolgálata rövid úton elzavarta a helyszínről a rendőrségi nyomozókat.

Nincs könnyű dolga annak sem, aki a Putyin által teljesen leuralt orosz médiából akar tájékozódni: a tárgyilagos, rövid beszámolókon túl semmi nyoma sincs a fenti eseteknek.

Nem mindenki lelkes a háború miatt

Függetlenül attól, hogy van-e összefüggés a gyanús halálesetek között, az mindenképpen figyelemre méltó, hogy egyre több jel utal arra, az orosz politikai és gazdasági elitben sokaknak nem tetszik az Ukrajna elleni háború. Az sem kizárt, hogy a nagyközönség előtt kevésbé ismert üzletemberek halála mögött az áll, hogy az orosz titkosszolgálat a csírájában igyekszik elfojtani minden olyan ellenállást, amelyben részt vállalnak a hatalmi elithez közel álló személyek.

A „különleges hadműveleteket” ellenzőket több megfontolás is vezetheti, és ezek között valószínűleg van átfedés. A háború ellen nyíltan állást foglalók között elsősorban azok az első generációs oligarchák találhatóak, akik még a Vlagyimir Putyin államfő nevével fémjelzett korszak előtt gazdagodtak meg, így kevésbé függenek a Kremltől, mint azok az oligarchák, akiket Putyin tett gazdaggá. A különböző hangnemben és élességgel tiltakozók egyike Mihail Fridman, az Alfabank fő tulajdonosa, aki részben a nyugati szankciók hatásától tartva állt ki a béke mellett, de az is számított, hogy az üzletember részben ukrán gyökerekkel rendelkezik.

A Chelsea labdarúgó klubot eladni kényszerül Roman Abramovics – sőt az oligarcha egyik lánya is – békét sürgetett, ám egyetlen orosz oligarcha sem fogalmazott olyan élesen, mint Oleg Tinkov, a Tinkoff bank és a pénzintézet köré szerveződött birodalom alapítója. Tinkov egy Instagram-posztban azt írta, hogy az oroszok kilencven százaléka ellenzi a háborút, és csak a társadalom tíz százalékát kitevő hülyéknek tetszik a katonai akció. „Egyetlen haszonélvezője sincs ennek az esztelen háborúnak, ártatlan polgárok és katonák halnak meg. A másnaposságból felébredt tábornokok most rájönnek arra, hogy van egy szar hadseregünk. De miért lenne jó pont a hadsereg, amikor ebben az országban minden szar, és az egész társadalom a nepotizmusra és szervilizmusra épül” – írta az oligarcha.

Oleg Tinkov

AFP / OLGA MALTSEVA

Az évek óta Londonban élő Tinkov keserűségéhez az is hozzájárulhatott, hogy mivel felkerült a nyugatiak szankciós listájára, a Tinkoff bank részvényei zuhanni kezdtek, és mára szinte teljesen elolvadt az üzletember 4,5 milliárd dollárosra becsült vagyona. Az üzletember azt kérte a Nyugattól, adjon Putyinnak lehetőséget arra, hogy arcát megmentve vonuljon vissza. „Legyenek racionálisak és emberségesebbek” – üzente Tinkov.

A bejegyzés élénk hatást váltott ki Oroszországban. Miközben a hatóságok eljárást indítottak Tinkov ellen – aki megsértette a hadsereg jó hírét, és ezért akár tíz év börtönt is kaphat – a bank ügyfelei közül sokan szétvágták bankkártyájukat és közölték, azonnal kiveszik minden betétjüket a pénzintézetből. Nem meglepő módon a kártyaszabdalók fő motívuma az Ukrajnában egyelőre el nem ért orosz győzelmet szimbolizáló latin „Z” betű volt: kivágtak egy Z-betű formájú darabot és azt posztok formájában feltették a közösségi oldalakra.

Figyelemre méltó az is, hogy a napokban távozott tisztségéből a 71 éves Vagit Alekperov, a legnagyobb magánkézben lévő orosz olajipari vállalat, a Lukoil első embere. Alekperov – aki kimaradt az Oroszország elleni szankciók első köreiből – azt követően mondott le a vezérigazgatói és az igazgatótanácsi tagságról, hogy végül a Lukoil is felkerült az ukrajnai agresszió miatt büntetőintézkedésekkel sújtott cégek listájára.

Vagit Alekperov

AFP / ILIYA PITALEV

Alekperovot mindenki mérsékelt és többé-kevésbé semleges üzletemberként tartotta számon, sokan őt tekintették a legnagyobb orosz olajipari vállalat, az állami Rosznyefty élén álló egykori KGB-ügynök, Igor Szecsin ellenpontjának. Alekperov vagyona is megsínylette az ukrajnai akciót, dollármilliárdjainak száma néhány hét alatt 25-ről 19-re olvadt. Az oligarchák egyébként nemcsak vagyonuk egy részét veszítik el, hanem mindennapi életük is megnehezül: jachtjaikat és repülőgépeiket sorra foglalják le, és nem engedik be őket a jól megszokott helyekre: Nagy-Britanniába, vagy akár a svájci Luganóba, az orosz milliárdosok egyik kedvenc helyére.

Szaporodó elégedetlenek

Közben a Bloomberg amerikai hírportál arról számolt be, hogy a megkérdezett magas rangú orosz vezetők közül többen – név nélkül nyilatkozva – arról beszéltek, egyre többen tartják Putyin környezetében katasztrofális hibának az ukrajnai háború megindítását, és attól tartanak, Oroszország tartósan elszigetelődik, és az országot évekre visszavetik a súlyos nyugati büntetőintézkedések. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy Putyin aligha fog magától visszakozni, és az államfő egyre inkább azokkal veteti magát körbe, akik nem kérdőjelezik meg utasításait. Az állítólagos elégedetlenkedők azt is hozzátették, egyelőre nincs esély arra, hogy az inváziót hibának tartók érvei megváltoztassák a Kreml politikáját.

Putyin szakácsától Darth Vaderig - kik azok az orosz oligarchák, akiket szankciókkal sújtottak?

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta a Nyugat több hullámban rótt ki személyes szankciókat szupergazdag orosz üzletemberekre, azt remélve, hogy ők majd nyomást gyakorolnak Vlagyimir Putyinra, és a békekötésre kapacitálják az orosz elnököt.

Az „új”, Putyin által felemelt oligarchák – elsősorban azok a milliárdosok, akik az orosz elnökkel együtt tagjai voltak az Ozero nevű leningrádi szövetkezetnek – egyelőre nem szólaltak meg. Az újak – többek között a két Rotenberg-testvér, Arkagyij és Borisz, Szergej Csemezov, vagy Jevgenyij Prigozsin, „Putyin séfje” – ugyanis annyira függenek az államfőtől, hogy tudják, ha Putyinnak mennie kell, akkor az ő luxusban töltött napjaik is meg vannak számolva.