Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Kanada katonai segélyként Ukrajnának átadott, 155 milliméter kaliberű M777-es típusú tarackok kezelésére képez ki ukrán katonákat - jelentette be csütörtökön Anita Anand kanadai védelmi miniszter amerikai hivatali partnere, Lloyd Austin oldalán Washingtonban.
"A múlt héten amerikai szövetségeseinkkel közösen fokoztuk Ukrajna támogatását M777-es tarackok szállításával. Megerősíthetem, hogy kanadai katonák jelenleg kiképzést nyújtanak ukrán kollégáiknak ezen fegyverek kezeléséhez" - mondta Anand, aki ugyanakkor nem említette, hogy a kiképzés helyileg hol zajlik.
Az Egyesült Államok szintén kiképzést nyújt egy kis ukrán kontingensnek tarackok, illetve egyéb fegyverrendszerek kezeléséhez Ukrajna területén kívül.
Ottawa a múlt héten jelentette be, hogy átad négy - 30 kilométeres hatótávolságú - M777 tarackot Ukrajnának, az addig leszállított 4500 darab M72-es típusú páncéltörő gránátvetőn és 7500 darab kézigránáton felül, illetve fontolgatja páncélozott járművek és harci drónok kameráinak leszállítását is katonai segély gyanánt.
Az orosz külügyminisztérium közzétett csütörtökön egy csaknem hatszáz kanadai állampolgár - köztük a miniszterelnök és a külügyminiszter - nevét tartalmazó listát, akiknek megtorló intézkedésként, megtiltották az Oroszországba való belépést. A moszkvai diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy az orosz fél "a szankciókat kényszerből és kizárólag Kanada vezetésének ellenséges cselekedeteire válaszul vezeti be".
(Nyitóképünk illusztráció.)
