Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Európa május 8-án, Oroszország május 9-én emlékezik a II. világháború európai harcainak végéről és a szövetségesek győzelméről, az emléknapot azonban jelentősen befolyásolja az Ukrajnában zajló háború – ez jól látszik Vlagyimir Putyin vasárnapi üzenetén is.
Az orosz elnök a Kreml honlapján közzétett üzenetében – az orosz propagandával összhangban – gyakorlatilag lenácizta az ukránokat: kötelességnek nevezte a nácizmus újjáéledésének megakadályozását, a donyecki és luhanszki vezetőknek pedig azt írta, „ma katonáink, csakúgy, mint őseik vállvetve harcolnak azért, hogy felszabadítsák szülőföldjüket a náci szennytől.” Hozzátette, győzelemmel számol most is, csakúgy mint 1945-ben, az ukrán veteránoknak és polgároknak pedig azt mondta, „elfogadhatatlan a második világháborúban legyőzöttek ideológiai örököseinek revansa.”
Putyin „közös nagy ünnepnek” nevezte a győzelem napját, amelyről tanúskodik az is, hogy Mariupolban javában zajlik a romeltakarítás, oroszpárti szobrokat állítanak, és ukrán értesülések szerint a lerombolt városban tartanának győzelmi parádét hétfőn az orosz csapatok. Más ukrán városok egyúttal viszont orosz meglepetéscsapásra készülnek, Kijevben és Odesszában is fokozott a készültség.
