Halálbüntetést szabhatnak ki arra a legalább ezer ukrán katonára, akik a mariupoli Azovsztal acélmű három hónapos ostroma után adták meg magukat, és estek orosz hadifogságba.
A katonákat – köztük az Azov-ezred tagjaival – több mint egy hete szállították orosz területre. Az Azov-ezred kulcsszerepet játszott az Azovsztal védelmében, egyúttal ők jelentették az egyik fő ürügyet Oroszországnak, hogy „nácítlanítás” címszó alatt lerohanja Ukrajnát. Kijev javaslatot tett arra, hogy tagjaikat fogolycserével kiszabadítsák, de egyes moszkvai tisztviselők ehelyett pert indítanának ellenük, sőt, voltak hangok, melyek a kivégzésüket követelték, terrorizmus vádjával.
A lehetséges halálbüntetésről hétfőn a Donyecki Népköztársaság igazságügyi minisztere, Jurij Sirovatko beszélt: „Ilyen bűnökért a Donyecki Népköztársaságban a legmagasabb fokú büntetés jár – a halálbüntetés.”
(AFP via The Guardian)
Az orosz–ukrán háború fejleményeit alábbi cikkünkben követhetik:
A donbaszi városban heves utcai harcok folynak, mivel az ukrán védők megpróbálják kiszorítani az oroszokat, a megszállók ellenőrzése alá került dél-ukrajnai városban történt robbanással ukrán szabotőröket gyanúsítanak az oroszok. Percről percre az orosz-ukrán háborúról.
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.