Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az orosz rezsim stratégiája megbukott, nem sikerült megdöntenie az ukrán kormányt, és nem sikerült megosztania a NATO és az EU-tagállamokat, e két szövetség még soha nem volt ilyen szoros egységben, mint most – jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Az EU kül-, biztonság- és védelmi politikájával kapcsolatos jelentésről szóló vitában a biztos úgy fogalmazott: a holnap Európája az ukrán harcmezőkön fog eldőlni, ennek tudatában az Európai Unió példátlan mértékű, 2 milliárd eurós támogatást biztosított az ukrán haderőnek, és elfogadta történelme legnagyobb szankciós csomagját.
Mint mondta, az Ukrajna elleni orosz támadás megmutatta, hogy erősebb EU-ra van szükség a védelem és biztonság területén, mivel az agresszió támadást jelent a demokratikus világ ellen és fenyegeti a globális biztonságot. Véleménye szerint, az uniós védelmi erőket kell elsősorban fejleszteni, ezekbe nemcsak többet, de jobban is be kell fektetni forrásokat.
Utcai harcok dúlnak Szeverodonyeckben, az oroszok amerikai minisztereket szankcionáltak - percről percre a háborúról
Törökország és Oroszország előzetes megállapodást kötött az ukrán mezőgazdasági termékek tengeri exportjának újraindításáról és egy - aknamentesítéssel együtt járó - kereskedelmi folyosó kialakításáról a Fekete-tengeren. Ukrajna hivatalosan nem kommentálta a tervezetet.
Dombrovskis felhívta a figyelmet, hogy 2009 és 2018 között az EU 160 milliárd eurós beruházási hiányt könyvelt el, és 44 milliárd euróval kevesebbet fektetett be a védelempolitikába, mint kellett volna. Hozzátette: a közös védelmi beruházások még mindig túl alacsonyak, jóval elmaradnak az erőforrások összevonásáról szóló uniós védelmi egyezményben meghatározott 35 százalékos kollektív referenciaértéktől.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője felszólalásában kiemelte: „az EU messze van attól, hogy stratégiai autonómiát valósítson meg, továbbra is harmadik partnerekre hagyatkozik, és egyetlen tagállam vétójának esett foglyul”. Véleménye szerint a világ legfejlettebb demokráciái a jogállamiság elveit követik, ennek védelmére viszont még mindig nincsenek eszközök az EU-ban.
Cseh Katalin hangsúlyozta: a múlt heti uniós csúcson egyetlen tagállam, Magyarország „túszul ejtette” a többi 26 tagországot, az orosz agresszióra pedig az egyetlen megoldás szerinte az egyöntetű döntéshozatal eltörlése lenne az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsban.
