Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz miniszterelnök csütörtök reggel megérkeztek Kijevbe – írja a Politico. Látogatásuk történelmi jelentőségű, hiszen a háború kitörése óta először jár Ukrajnában a francia és a német államfő.
A három vezető éjszakai vonattal utazott Kijevbe, ahol az orosz invázió közepette légvédelmi szirénák fogadták őket. A lengyel határon át léptek be Ukrajnába – jelentette a Repubblica csütörtök kora reggel, bár a pontos útiterv nem volt ismert, mivel Párizs, Berlin és Róma nem közölt hivatalos részleteket a nagy érdeklődéssel várt útról.
„Itt vagyunk és most találkozni fogunk Zelenszkij elnökkel, majd együtt meglátogatunk egy háborús helyszínt, ahol mészárlásokat követtek el, és aztán hozzáfogunk az betervezett tárgyalások lefolytatásához” – mondta Macron a kijevi vasútállomáson újságíróknak nyilatkozva. A látogatás „az ukránok mögött felsorakozó európai egység támogatása, üzenet a jelenről és a jövőről, mert tudjuk, hogy az elkövetkező hetek nagyon nehezek lesznek” – tette hozzá a francia elnök.
Az európai vezetők meglátogatták Kijev északnyugati külvárosát, Irpinyt, ahol az orosz megszállók épületeket romboltak le, és állítólag civileket kínoztak, illetve öltek meg a több hetes megszállás alatt, mielőtt az ukrán erők kiszorították őket. A város újjáépítéséről tárgyaltak Olekszij Csernisovval, az ukrán területfejlesztési miniszterrel. Egy olyan épület előtt megállva, amelyet „Európába menj, ne háborúzz” feliratú graffiti borított, Macron azt mondta: „nagyon megható ezt látni”. „Mindent újjá fogunk építeni” – tette hozzá Draghi a látogatás során a sajtónak nyilatkozva.
Irpinyben Macron az ukrán védők hősiességét is méltatta, ugyanis többek között itt állították meg az oroszok előrenyomulását. Scholz hozzátette, hogy Irpiny példa „az orosz agressziós háború brutalitására, amely egyszerűen csak pusztítani és hódítani akar”, és arra, hogy az inváziót „az emberi életekre való tekintet nélkül” folytatják.
Egy francia diplomáciai tisztviselő újságíróknak azt mondta, hogy amint Oroszország háborúja véget ér, párbeszédre lesz szükség Moszkva és Kijev között, hogy "kitaláljuk, hogyan építhetünk ki egy fenntartható békét", biztonsági garanciákkal Ukrajna számára, valamint meg kell határozni Ukrajna és a NATO közötti kapcsolat jellegét is.
A tisztviselő hozzátette: „Zelenszkijnek meg kell határoznia, hogy mi jelentené számára a katonai győzelmet... Mi a teljes győzelem mellett vagyunk, amely az [ukrán] területi integritás helyreállítását jelenti az oroszok által meghódított összes területen, beleértve a Krímet is”.
A három legnagyobb uniós gazdaság vezetőinek közös látogatása szimbolikus jelentőséggel bír, különösen az uniós vezetők jövő heti találkozója előtt, amikor is arról kell dönteniük, hogy megadják-e Ukrajnának a tagjelölti státuszt a közösséghez való csatlakozáshoz.
A Zelenszkijvel tervezett találkozón az olasz, a német és a francia államfő mellett részt vett a román elnök, Klaus Iohannis is. Macron a megbeszélést követő sajtótájékoztatón a Guardian tudósítása szerint arról beszélt, hogy mind a négyen támogatják, hogy Ukrajna azonnal megkapja a tagjelölti státuszt, majd hozzátette, hogy Franciaország fokozni fogja az orosz támadás alatt álló országnak való fegyverszállítást. Draghi elmondta, hogy a kijevi látogatásának legfontosabb üzenete, hogy Olaszország az unió tagjaként szeretné látni Ukrajnát. Scholz pedig kijelentette, hogy Németország mindaddig támogatni fogja Ukrajnát, amíg annak szüksége lesz rá, mind anyagilag, mind fegyverekkel.
