A választásra jogosultak 19 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában, ami fél százalékponttal magasabb az első fordulós rekordalacsony részvételnél - közölte a francia belügyminisztérium. Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 17,75, tíz évvel ezelőtt 21,41 százalék szavazott délelőtt, s az előrejelzések szerint estig a választóknak alig a fele fog az urnákhoz járulni.

Az előzetes felmérések szerint Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója végezhet az élen, így a következő öt évben is az elnöki többség rendelkezhet a legnagyobb frakcióval a parlament alsóházában, nem biztos azonban, hogy meg tudja őrizni az eddigi abszolút többségét. A mandátumbecslések szerint a kormánypárt 265 és 305 közötti helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol eddig 345 képviselővel rendelkezett.

Az elmúlt két hónapban negyedik alkalommal választanak a franciák. A nemzetgyűlési választások iránt ugyanakkor harminc éve folyamatosan csökken az érdeklődés, amit az elemzők azzal magyaráznak, hogy a választók szemében az elnökválasztás a legfontosabb voksolás. Ráadásul 2002 óta az elnök és a nemzetgyűlés mandátuma is öt évre szól, s a képviselőket alig 4-6 héttel az államfő után választják meg.

Emmanuel Macron délelőtt szavazott az észak-franciaországi Le Touquet üdülővárosban, és a vezető ellenzéki politikusok is szavaztak: a baloldali Jean-Luc Mélenchon a déli Marseille-ben, míg jobboldali Marine Le Pen az északi Hénin-Beaumont településen.

Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, s az eredménytől függően kisebb-nagyobb kormányátalakítás is várható. Az államfő kérésére a miniszterek és Elisabeth Borne kormányfő is elindult képviselőjelöltként. Emmanuel Macron jelezte: annak a kormánytagnak, aki nem tud győzni a választókerületében, le kell mondania kormányzati tisztségéről.