Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Parancsot kaptak az ukrán csapatok, hogy vonuljanak vissza Szeverodonyeckből – jelentette be pénteken a luhanszki terület katonai kormányzója, Szerhij Hajdaj. A kormányzó szerint az oroszok elpusztították a város teljes infrastruktúráját, a lakóépületek 80 százaléka annyira megrongálódott, hogy le kell majd bontani, mivel képtelenség lenne helyreállítani őket. A városból visszavonuló ukrán csapatok új, jobban megerősített állásokba húzódnak vissza – mondta.
Míg az ukrán erők visszavonulnak, addig Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy öt nap alatt tíz települést foglaltak el az orosz csapatok. Konasenkov emellett azt állítja, Liszicsanszktól délre található Hirszke körzetében nagyjából 2000 ukrán katonát kerítettek be az orosz csapatok. Ugyanakkor az ukránok arról számoltak be, hogy megállították az orosz előretörés Liszicsanszknál.
Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának helyettes főnöke azt közölte, hogy információik vannak arról, hogy Fehéroroszország saját fegyvereiből és haditechnikájából adhat át Oroszországnak az Ukrajna elleni hadviselésre. Szerinte közös hadgyakorlat, kiképzés ürügyén a fehéroroszországi raktárakból kivihetik a fegyvereket és a haditechnikát, amelyeket utána Ukrajnában vetnek be. "Figyelembe véve az agresszor súlyos veszteségeit fegyverekben és katonai felszerelésekben, valamint e felszerelések valamivel jobb állapotát és tárolási feltételeit a fehérorosz fegyveres erők raktárjaiban, nem kizárt, hogy szomszédunk biztosít fegyvereket és felszerelést az orosz agresszornak" - fogalmazott a katonai tisztségviselő.
A diplomáciai fronton sem volt ma megállás. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az azeri kollégájával közösen, Bakuban tartott sajtótájékoztatón fejtette ki nézeteit az Európai Unióról és a NATO-ról. Lavrov szerint az EU és a NATO koalíciót alkottak és egy Oroszország elleni háborúra készülnek.
A miniszter Ukrajna és Moldova EU-s tagjelölti státuszát kommentálva elmondta azt is, hogy mivel az unió nem egy katonai tömörülés, ezért a más országokkal fejlődő kapcsolata nem jelent sem veszélyt, sem fenyegetést Oroszországra nézve. Ugyanakkor felrótta a közösségnek, hogy az utóbbi időben agresszív, ruszofób hangnemet ütött meg.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken Berlinben arról beszélt, hogy nem az Oroszország elleni nyugati szankciók, hanem Oroszország Ukrajna elleni háborúja okoz élelmezési válságot, amelynek következtében az idén világszerte 40-50 millió fővel emelkedik az éhezők száma. Az amerikai diplomácia vezetője a G7 csoport külügyminiszteri találkozója által szervezett nemzetközi élelmezési konferencia előtt, Annalena Baerbock német külügyminiszterrel tartott tájékoztatóján kiemelte, a válság egyetlen oka Oroszország magatartása. Moszkva az ukrán kikötők blokádjával megbénította a legnagyobb gabonatermelők közé tartozó Ukrajna exportját - fejtette ki Blinken.
