Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Justin Trudeau miniszterelnök szerint Kanada kedden a NATO első tagjaként hivatalosan is jóváhagyta Finnország és Svédország csatlakozási kérelmét a szövetséghez – írja a Politico. Trudeau most a többi szövetségest is arra ösztönzi, hogy gyorsan fejezzék be saját ratifikációs folyamataikat. „Ezzel a két ország egy lépéssel közelebb került a teljes jogú tagsághoz” – mondta egy nyilatkozatában. „A tagságuk erősebbé teszi a NATO-t”.
Helsinki és Stockholm májusban kérte a NATO-csatlakozást, kevesebb mint két hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. anada kedden áldását adta az északi országok NATO-ba való felvételére, mely folyamaton az alsóház múlthavi egyhangú támogatása is gyorsított. A kanadai lépés az után következett be, hogy a NATO-szövetséges Törökország a múlt héten ejtette az országok kérelmével szembeni ellenvetéseit.
Törökország, Finnország és Svédország a madridi NATO-csúcstalálkozót megelőzően egyetértési nyilatkozatot írt alá. A megállapodás Ankara aggodalmaira válaszul született, amelyek a kurd csoportok állítólagos támogatása és a fegyverembargók miatt merültek fel.
Finnország és Svédország felvételét a szövetségbe az egyes NATO-országok parlamentjeinek kell ratifikálniuk.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Újabb rakétacsapások, 60 millió tonna gabona ragadhat Ukrajnában, az újjáépítés 750 milliárd dollárba kerülhet - a háború keddi hírei
132. napjába lépett az orosz-ukrán háború. Kövesse velünk a legfontosabb eseményeit.
