Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A finn parlament csütörtökön módosította a határvédelmi törvényt, amely lehetővé teszi határkelők bezárását az orosz határon, ugyanis attól tartanak, hogy Moszkva esetleg nagyszámú illegális bevándorlót küld a határhoz.
A törvényhozók két nappal azután hozták meg a döntést, hogy a NATO 30 tagállama aláírta a Finnország és Svédország csatlakozásáról a hivatalos jegyzőkönyveket, ami alaposan feldühítette Moszkvát. A két skandináv állam felvételéről a június végi madridi NATO-csúcstalálkozón született meg a döntés, és az észak-atlanti szövetség több tagja intézkedett már a tagfelvétel ratifikálásáról.
A finn parlamenti képviselők által jóváhagyott törvénymódosítás felhatalmazza a Sanna Marin vezette balközép kormányt, hogy rendkívüli helyzetekben korlátozza a határforgalmat, elsősorban az Oroszországgal közös 1340 kilométeres határon.
A törvénymódosítás felhatalmazza az 5,5 milliós lélekszámú Finnország kormányát, hogy szükség esetén korlátokat és kerítéseket építsen az orosz határon. Sauli Niinisto elnök várhatóan pénteken írja alá jogszabályt, amely ezután lép hatályba.
Oroszország az elmúlt években többször közölte, hogy ellenzi Helsinki és Stockholm NATO-tagságát. A két skandináv ország Ukrajna február 24-i orosz megtámadása után döntött a tagság kérelmezéséről.
(Nyitóképünkön Sanna Marin finn miniszterelnök.)
