Zelenszkij beszélt Ferenc pápával

Tájékoztattam az agresszióról, amelyet az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen folytat, Oroszország szörnyű bűneiről – írta az elnök a Twitteren.

„Hálásak vagyunk a pápának az Ukrajnáért mondott imáiért. Népünknek szüksége van a világ szellemi vezetőinek támogatására, akiknek el kell juttatniuk a világhoz az igazságot azokról a szörnyűségekről, amelyeket az agresszor Ukrajnában elkövet” – tette hozzá.

Medvegyev most az EU-t fenyegette

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök pénteken burkolt fenyegetést intézett Ukrajna nyugati szövetségeseihez, akik azzal vádolták Oroszországot, hogy az ukrajnai Zaporizzsjai erőmű körül állomásoztatott csapataival nukleáris katasztrófa veszélyét idézi elő.

Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy a helyszínről ukrán városokra lőtt, annak tudatában, hogy az ukrán erők nem kockáztathatják meg a tűz viszonzását. Az ukránok szerint Moszkva maga is lőtte a területet, miközben Kijevet hibáztatja.

Oroszország szerint Ukrajna volt az, aki lőtte az erőművet.

„Ők (Kijev és szövetségesei) azt mondják, hogy Oroszország volt. Ez nyilvánvalóan 100 százalékos ostobaság, még a hülye ruszofób közvélemény számára is” – írta Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, Telegram-csatornáján.

„Azt mondják, hogy ez pusztán véletlenül történik, mintha „nem is akarták volna” – tette hozzá. „Mit is mondhatnék? Ne felejtsük el, hogy az Európai Uniónak is vannak atomerőművei. És ott is történhetnek balesetek”.

Észt kormányfő: az oroszokkal szembeni vízumtilalom a Kreml Achilles-sarka

Érzékeny pontra sikerült rátapintani azzal a felszólítással, hogy az EU állítsa le a turista vízumok kiadását az orosz állampolgároknak – jelentette ki az észt kormányfő pénteken, miután kormánya szigorította is az orosz beutazókra vonatkozó szabályokat.

Kaja Kallas közölte: a felvetést követő heves reakciók az orosz elit részéről arra utalnak, hogy ez hatékony szankciós eszköz. Az észt kormányfő a tallinni rádióban fejtette ki álláspontját.

„Tudni kell, hogy Oroszország lakosságának csak mintegy 10 százaléka utazik külföldre, főleg Moszkvából és Szentpétervárról, és pont ők azok, akiknek a véleménye számít otthon” – mondta Kallas. A politikus szerint ezt támasztja alá az is, hogy Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök személyesen őt is megtámadta a Twitteren. „Ebből látszik, hogy ez az Achilles-sarkuk. Ez olyasmi, amitől nagyon tartanak, vagyis ez hatásos lehet” – fejtette ki Kaja Kallas.

Az észt kormány csütörtökön úgy döntött, hogy az Észtországban kiadott schengeni vízummal rendelkező orosz állampolgárok augusztus 18. után nem léphetnek be az országba. Kallas a rádióinterjúban arra is kitért, hogy az Oroszországból beutazók esetében nem egyenlő a terhek megoszlása az európai országok között.

„Európa kitiltotta a légteréből az orosz repülőket. Így az oroszok csak három országon keresztül léphetnek be Európába; Finnországon, Észtországon vagy Lettországon át. Így nem tartom méltányosnak, hogy más schengeni országok kiadják a vízumokat, de a tényleges terheket nekünk hármunknak kell viselnünk” – tudatta Kaja Kallas.

A schengeni övezetben érvényes vízum szabad mozgást tesz lehetővé az övezet mind a 26 tagországában.

(MTI)

Ukrajnából kukoricát szállító hajó vár kikötésre Ravennában

A viharos idő nehezíti meg az ukrajnai Odesszából tizenötezer tonna kukoricával érkezett teherhajó kikötését, amely a nyílt tengeren várakozik, és a délutáni órákban köthet ki Ravennában – közölte az olasz monopólium és vámhivatal (Adm) pénteken.

A máltai felségjelzésű hajó augusztus 5-én az ukrajnai Csornomorszk kikötőjéből indult el. A rakományt Törökországban ellenőrizték, majd onnan az Adriai-tenger felé vette útját. A hajónak eredetileg péntek délelőtt kellett volna kikötnie. A rakományt a ravennai kikötőben a város polgármestere, Michele di Pascale, valamint Jaroszlav Melnyik Ukrajna olaszországi nagykövete várja.

A kikötéskor a rakományból az Adm szakértői mintát vesznek.

A következő Ukrajnából érkező hajót 11 ezer tonna szójával a fedélzetén augusztus 16-ra várják. Augusztus 5-én az első négy, a többi között gabonával megrakott hajó hagyta el az ukrajnai Odessza és Csornomorszk kikötőjét. A Kínába, Törökországba és Olaszországba tartó hajók összesen csaknem 170 ezer tonna gabonával és napraforgóolajjal indultak útnak. A július 22-én Isztambulban Oroszország és Ukrajna által, az ENSZ és Törökország közvetítésével aláírt megállapodások értelmében biztonságos folyosókat hoztak létre, hogy lehetővé tegyék a kereskedelmi hajók közlekedését a Fekete-tengeren.

Augusztus 7-én a dél-olaszországi Monopoli kikötőjébe érkezett meg az első hajó, fedélzetén hatezer tonna napraforgóolajjal.

(MTI)

Brit hírszerzés: a krími robbanások meggyengítették az orosz fekete-tengeri flottát

A brit hírszerzés szakértői szerint jelentősen meggyengítették az orosz fekete-tengeri flottát a Krím félsziget katonai repülőterén a héten történt robbanások.

Legalább nyolc repülőgép megsemmisült vagy megrongálódott – közölte brit titkosszolgálati értesülésekre hivatkozva a londoni védelmi minisztérium pénteken.

A nyolc katonai repülőgép a teljes orosz háborús repülőgépállomány kis részét képviseli, azonban a szaki repülőteret az orosz fekete-tengeri flotta repülőinek elsődleges bázisaként használták – áll a közleményben.

A krími Novofjodorovka melletti orosz repülőtérről kedden jelentett robbanássorozat okai továbbra sem ismertek, ám a szemtanúk által készített videófelvételeken látható gombaalakú füstoszlopok valószínűleg négy területről eredtek, ahol lőszert tároltak – tették hozzá.

A brit értesülések szerint maga a repülőtér minden bizonnyal használható még, a jelentős károk ellenére is. Valószínű azonban, hogy Oroszország módosítja, mennyire tartják biztonságosnak a 2014 óta megszállva tartott félszigetet, melyet eddig vélhetően biztonságos hátországként tartottak számon.

Az Ukrajna ellen február végén indított orosz hadjárat kezdete óta a brit kormány rendszeresen közli értesüléseit a háborús helyzetről. Moszkva célzott dezinformációs kampánnyal vádolja Londont.

Az oroszok szerint súlyos veszteségeik vannak az ukránoknak a Donbaszban

Több mint kézezer embert vesztett az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja Szoledar térségében az orosz és a Donyec-medencei szakadár szövetséges erők támadása következtében – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a dandár személyi állományának maradékát az ukrán parancsnokság visszavonta. Konasenkov nem tért ki arra, hogy az általa megnevezett veszteséget mennyi idő alatt szenvedte el az alegység. Az orosz hadijelentések általában az elmúlt egy napra vonatkoznak.

Mint mondta, a donyecki régióban Opitne és Nevelszke területén az ukrán 56. gépesített lövészdandárnak az orosz légierő nagy pontosságú csapásai következtében elszenvedett veszteségei meghaladták a csapatlétszám 70 százalékát. A dandár teljes 23. zászlóalja önként elhagyta állásait. Konasenkov állítása szerint egy precíziós levegő-föld csapás az ukrán 28. gépesített dandár mintegy száz katonáját ölte meg és tíz egységnyi haditechnikát semmisített meg a Mikolajiv megyei Novogrigorevkánál.

A donyecki régió Marjinka településének körzetében az ukrán állásokra mért koncentrált tűzcsapások következtében a 66. gépesített dandár a 3. zászlóaljának létszámvesztesége meghaladta az 50 százalékot. Zajcevénél az 58. gépesített lövészdandár 40 katonája esett el és öt járműve vált működésképtelenné.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint rakéta- és tüzérségi erők öt vezetésipontot, 157 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint egy üzemanyag- és hat lőszerraktárt támadtak, megsemmisítve egyebek között egy amerikai AN/MPQ-64 típusú lövegelhárító radarrendszert – tette hozzá a szóvivő.

A Donyeck környéki orosz lövegelhárítási művelet részeként, mint azt Konasenkov hangoztatta, megsemmisült négy Grad-, két Akacija- és négy D-30-as szakasz, a légvédelem pedig lelőtt öt drónt, valamint két HIMARS- és négy Vilha-rakétát.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 267 repülőgépet, 146 helikoptert, 1732 drónt, 365 légvédelmi rakétarendszert, 4293 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 797 rakétasorozatvetőt, 3290 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4844 speciális katonai járművet veszítettek.

(MTI)

Oroszország nem megy bele, hogy demilitarizált övezet legyen a zaporizzsjai atomerőmű körül

Oroszország nem támogatja, hogy demilitarizált övezet legyen a zaporizzsjai atomerőmű körül – közölte az ország állandó ENSZ-képviselője, Vaszil Nebenzia. Részletek itt.

A NOB fenntartja álláspontját Oroszország és Fehéroroszország ellen

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) továbbra sem javasolja Oroszország és a Moszkvát az ukrajnai háborúban támogató Fehéroroszország sportolóinak a meghívását a versenyekre. Thomas Bach elnök úgy fogalmazott, hogy amíg a háború folytatódik, a NOB ajánlásai érvényben maradnak. "Nincs itt az ideje hozzáállásunk megváltoztatásának."

Bár többször is lőttek rá, a NAÜ szerint nincs veszély a zaporizzsjai atomerőműnél

Az utóbbi napokban többször is lőtt zaporizzsjai atomerőmű egyelőre nem jelent biztonsági kockázatot – közölte Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) helyi idő szerint csütörtökön tartott rendkívüli ülésén New Yorkban.