Mintha egy kicsit túl sok lenne a figyelmetlenségből eredő baleset és a technikai probléma az Ukrajnát támadó orosz hadsereg által használt légitámaszpontokon. A hét elején az orosz megszállás alatt lévő Krím nyugati felében lévő Szaki bázison történt több robbanás, míg csütörtök hajnalban egy fehéroroszországi légitámaszponton észleltek legalább nyolc detonációt. Az esetetekben több közös vonás is van: az Ukrajnát támadó orosz erők mindkét bázist aktívan használják, s mindkét esetben a hivatalos források kizárták, hogy a „balesetek” mögött Ukrajna állna. A Krímben állítólag a személyzet nem tartotta be e tűzvédelmi előírásokat, a fehéroroszországi Gomel környékén lévő támaszponton pedig akkor következett be robbanás, amikor kicserélték egy katonai jármű motorját.

Balesetjárvány

Ukrajna ugyan hivatalosan nem ismeri el, hogy köze lenne az akciókhoz, ám a politikusok megnyilvánulása, illetve a nevük mellőzését kérő illetékesek beszámolója szerint nagyon valószínű, hogy mindkét esetben benne van Kijev keze. „Úgy tűnik, járványossá váltak a technikai problémák. A fehéroroszországi és a krími eseteket Moszkvában figyelmeztetésként kellene felfogni. Felejtsék el Ukrajnát, vegyék le az egyenruhát és távozzanak. Sem a megszállt Krímben, sem pedig a megszállt Fehéroroszországban nem fogják magukat biztonságban érezni, a karma mindenhol utoléri magukat” – írta egy Twitter-posztban Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója.

Míg arról nincsenek hírek, hogy pontosan mi történhetett Fehéroroszországban, több verzió is napvilágot látott a Szaki bázison történtekkel kapcsolatban. Az egyik szerint Ukrajna több hullámban támadott. Az elsőben kilőtte a támaszpontot figyelő radarokat, majd a másodikban felrobbantotta a lőszerraktárakat. Egyes források szerint ukrán gyártmányú rakéták okozták a rombolást, és az sem kizárt, hogy az USA már szállított azokból a rakétákból, amelyek akár 300 kilométerre lévő célokat is nagy biztonsággal megsemmisíthetnek. A hatalmas tűzben legalább kilenc orosz harci gép megsemmisült, az orosz légierőnek ez volt a február 24-e óta tartó offenzíva legsúlyosabb egynapi vesztesége. Katonai szakértők szerint egyébként nem is a gépek elvesztése fáj a legjobban Moszkvának, hanem az, hogy a raktárakban nagy mennyiségű, egyre inkább hiánycikknek számító rakéta, illetve egyéb harci eszköz lehetett.

Egy másik – állítólag jól értesült ukrán illetékesektől származó – magyarázat szerint ukrán különleges alakulatok szivárogtak be a Krímbe és a támaszpont közeléből indított drónokkal robbantották fel a lőszerraktárakat. A nyilatkozók nem árultak el további részleteket, ám így érthetővé válik, hogy a robbanások előtt a támaszponton nem hallották az érkező rakéták sivítását. És van egy olyan verzió is, amely szerint az ukrán diverzánsok behatoltak a támaszpont területére, és a raktáraknál elhelyezett robbanószert távirányítással hozták működésbe. Ha így történt, nem volt véletlen az időpont kiválasztása: a robbanásokat a parton pihenők ezrei látták.

Leváltott flottaparancsnok

Az is arra utal, hogy a Krímben nem a tűzvédelmi szabályok megsértése miatt dőlt romba a légitámaszpont, hogy az akció után két nappal Vlagyimir Putyin orosz elnök minden különösebb indoklás nélkül leváltotta Igor Oszipovot, a fekete tengeri orosz flotta 2019 óta hivatalban lévő parancsnokát. Oszipovnak valószínűleg egy korábbi nyilatkozata miatt kellett távoznia: augusztus első napjaiban, még a robbanások előtt bejelentette, hogy flottája teljes ellenőrzése alá vonta az Azovi-tengert, valamint a Fekete-tenger észak-nyugati medencéjét.

A krími robbanások viszont azt bizonyították, hogy Oszipov bejelentése egy kicsit elhamarkodott volt. Már csak azért is, mert egyes források szerint, ha az ukránok rakétákkal lőtték ki a támaszpontot, az eszközöket nem szárazföldről, hanem a Fekete-tengeren lévő hajókról lőtték ki. Amerikai források szerint a bázist ukrán rakétákkal lőtték, ám a washingtoni védelmi minisztérium közleményből sem derül ki egyértelműen, honnan indultak a repülő szerkezetek.

Szertefoszló biztonságérzet

A krími és a fehéroroszországi támadások ugyan nem roppantják meg az orosz harci gépezetet, ám arra mindenképpen alkalmasak voltak, hogy elbizonytalanítsák a támadókat, nem lehet kizárni ugyanis, hogy Ukrajna újabb hasonló akciókat hajt végre. Ez pedig azt jelenti, hogy az ukrán határtól távolabb kell vonni a harci cselekményekben részt vevő eszközöket, így nagyobb távolságból indulhatnak csak a gépek a bevetésre.

AFP

A hatalmas füst és porfelhők a magukat eddig biztonságban érző krímieket, illetve a félszigetre látogatott turistákat is megrémítette: nem véletlen, hogy a robbanást követő órákban hatalmas tumultus alakult ki a Krímet és Oroszországot összekötő egyetlen szárazföldi úton, a Kercsi-hídon.

Távolabbi következmények

A krími és a fehéroroszországi akciók azért is fontosak, mert a pusztító csapások megkérdőjelezik azt, hogy Moszkva képes-e pacifikálni a már eddig elfoglalt ukrajnai területeket. Például Dél-Ukrajnát, Herszon térségét, ahol az ukrán hadsereg állítólag ellentámadásra készül, s ahol az utóbbi hetekben a partizánok több robbantást és merényletet is végrehajtottak.

Az, hogy az ukránok esetleg frontot nyitnak a 2014-ben gyakorlatilag puskalövés nélkül orosz kézre került Krímben, egyben azt is jelenti, hogy az orosz hadseregnek meg kell erősítenie a félsziget védelmét is, így kevesebb forrás jut az ukrán ellentámadás által veszélyeztett Herszon megerősítésére.