Megölték a Putyinhoz közel álló híres orosz ideológus lányát

Az állami média szerint Darja Dugina azután halt meg, hogy autója lángba borult, miközben hazafelé tartott. Úgy vélik, hogy apja, a "Putyin agyaként" ismert orosz filozófus, Alekszandr Dugin lehetett a támadás célpontja - írja a BBC. Igaz, a filozófus lánya, Darja Dugina ismert újságíró volt, aki élénken támogatta Ukrajna lerohanását.

A BBC emlékeztet arra, hogy Dugin egy prominens ultranacionalista ideológus, akiről úgy tartják, hogy közel áll az orosz elnökhöz. Az identitárius mozgalom egyik ideológiai atyja Dugin.

Helyi sajtóértesülés szerint Duginnak és lányának szombat este egy rendezvényről kellett volna hazautaznia ugyanabban az autóban, de Dugin az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy külön utazik a lányától.

A Telegramon közzétett, nem ellenőrzött felvételeken látszik, hogy Dugin sokkos állapotban nézi, amint a mentőszolgálat megérkezik az égő járműroncs helyszínére. A BBC nem tudta függetlenül ellenőrizni a felvételt.

A nyomozók büntetőeljárást indítottak Darja Dugina meggyilkolása ügyében. Közölték, hogy helyi idő szerint szombaton 21 óra körül, "Bolsije Vjazsemij falu közelében, egy közúton feltehetően a Toyota Land Cruiserbe szerelt robbanószerkezet robbant fel, és az autó kigyulladt". Azt is közölték, hogy a női sofőr a helyszínen meghalt.

Andrej Krasnov, a Russzkij Gorizont (Orosz Horizont) társadalmi mozgalom vezetője és a nő családjának személyes ismerőse vasárnap azt mondta a Tassz orosz hírügynökségnek, hogy Dugina akkor halt meg, amikor autója egy robbanást követően kigyulladt. Krasnov elmondta, hogy személyesen ismerte Duginát, és hogy az autó, amelyben utazott, az édesapjáé volt. Úgy vélte, hogy Alekszandr volt a robbanás valódi célpontja, vagy esetleg mindketten.

Az orosz hatóságok részéről egyelőre nem érkezett hivatalos kommentár. Az év elején az amerikai és brit hatóságok szankciókat szabtak ki rá, mivel azzal vádolták a 30 éves nőt, hogy hozzájárult az online "dezinformációhoz" az orosz invázióval kapcsolatban. Májusban egy interjúban a háborút "civilizációk összecsapásának" nevezte, és büszkeségét fejezte ki amiatt, hogy mind őt, mind az apját szankciókkal sújtotta a Nyugat. (Édesapja ellen már 2015-ben szankciót vezettek be.)

Alekszandr Dugint 2015-ben az USA szankciókkal sújtotta a Krím orosz annektálásában való állítólagos részvétele miatt. Írásainak nagy hatást tulajdonítanak Vlagyimir Putyin világnézetére, és őt tartják a Kremlben sokak által követett ultranacionalista ideológia egyik fő szellemi megalkotójának. Dugin évek óta arra szólítja fel Moszkvát, hogy agresszívebben lépjen fel a világ színpadán, és támogatta az orosz katonai fellépést Ukrajnában.

Évekkel ezelőtt Vona Gábor a Jobbik elnökeként találkozott Moszkvában Duginnal, a találkozót párttársa, a később kémkedés miatt elítélt Kovács Béla hozta össze. Dugin identitárius nézeteit az orosz állam különböző csatornákon keresztül terjeszti Európában. Az Orbán-kormány retorikájában már évekkel ezelőtt visszaköszöntek ezek a nézetek.

Bár a Dugin által képviselt nézeteket orosz állami háttértámogatással, szisztematikusan felépített csatornákon keresztül terjesztik szerte Európában, addig Duginról már évekkel ezelőtt az a hír járta, hogy már közel sincs olyan jó kapcsolatban Putyinnal, mint korábban. Ezért már évekkel ezelőtt is kissé bolond emberként könyvelték el a nyilvánosságban. Valójában Dugin és az orosz vezetés hivatalos viszonya mindig a kommunikációs stratégiától függ. Az pedig tagadhatatlan, hogy az orosz külpolitikai expanzió alapjául szolgáló identitarizmusnak ő az atyja.

"Az elmúlt hónapokban több nagyon erőszakos terrortámadás köthető az identitárius eszmékhez. Ilyen volt a christchurchi mecseteknél, vagy a pittsburghi és egy kaliforniai zsinagógában elkövetett lövöldözés. Utóbbiakat az elkövetők egy titkos zsidó összeesküvéssel okolták a közösségi médiában. Ez a nyelvezet eredetileg Franciaországból indult, de ma már több európai országban is vannak követői" - mondta még 2019-ben az identitárius irányzatról a HVG-nek adott interjújában Annne Applebaum amerikai történész.