Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ENSZ amerikai követe meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt nyilatkozta, hogy Oroszország 900 ezer–1,6 millió ukrán állampolgárt deportált erőszakkal az országból, és sürgette, hogy az ENSZ által felkért vizsgálóbizottság vizsgálja ki a történteket – írja a Reuters.
„Sürgetjük a biztosokat, hogy folytassák az oroszok szűrőműveleteire (az oroszok állítólag a megszállt területek lakosságát három csoportra osztják, az első maradhat a lakhelyén, a másodikat Oroszországba deportálják, a harmadik tagjait pedig börtöntelepekre szállítják – a szerk.), erőszakos deportálásokra és eltűnésekre vonatkozó egyre növekvő bizonyítékok vizsgálatát" – mondta Michele Taylor amerikai követ (képünkön) a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsban, az Ukrajnával foglalkozó vizsgálóbizottságra utalva.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Elindult a „népszavazás" a megszállt területeken, a szakértők szerint nem lesznek jobb katonái Putyinnak a mozgósítással - a háború pénteki hírei
Reggel 8 órakor elkezdődött az Ukrajna és a Nyugat által illegitimnek tartott népszavazás a megszállt területeken, az Institute for the Study of War kutatóintézet szerint Oroszországban diákokat is besoroznak.
