Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az orosz államfő az után szólalt meg, hogy fogadta az orosz főügyészt, Alekszandr Basztrikin, aki mindenféle bizonyíték ismertetése nélkül azt állította, kétségtelen, hogy Ukrajna áll az általa terroristaakciónak minősített robbantás mögött. Basztrikin azt is közölte, hogy a vizsgálatok szerint a nagy mennyiségű robbanóanyagot szállító teherautó az utóbbi napokban Bulgáriában, Grúziában, Örményországban, majd Észak-Oszétiában és az oroszországi Krasznodarban járt, mielőtt felhajtott volna a Kercsi hídra.
Basztrikin szerint az ukrán titkosszolgálat mellett orosz állampolgárok, illetve egyes – meg nem nevezett – más államok is részt vettek a robbantás kitervelésében és végrehajtásában.
Az Oroszország felől érkező teherautó vezetője a Krím partjai közelében robbantotta fel a 19 kilométer hosszú hidat szombat hajnalban. A detonáció következtében a híd egyik fele leszakadt és a négy sávból jelenleg csak kettő használható. Putyin hétőn találkozik az orosz Biztonsági Tanács tagjaival, hogy megvitassák, miként válaszoljon Moszkva a hídrobbantásra.
