A NATO cselekedni fog, amennyiben Svédország vagy Finnország úgy kerülne nyomás alá akár Oroszország, vagy más ellenséges erő részéről, hogy még nem teljes jogú tagjai a katonai szövetségnek – jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára a Reuters tudósítása szerint.
„Elképzelhetetlen, hogy a szövetségesek ne lépjenek, ha Svédország vagy Finnország bárminemű nyomás alá kerül” – közölte Stoltenberg az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. A szervezetet életre hívó szerződés 11. cikkelye egyébként úgy fogalmaz, hogy „a Szerződés az azt megerősítő államok között életbe lép, mihelyt az aláíró államok többsége, közöttük Belgium, Kanada, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megerősítő okirataikat letétbe helyezték; a többi aláíró állammal a szerződés megerősítő okirataik letételének napján lép életbe.”
Figyelembe véve, hogy már csak két tagállam, Törökország és Magyarország nem ratifikálta a két skandináv állam csatlakozását, így a 11. cikkely értelmében a többiek esetében hatályba lépett a szerződés.
Az oroszokkal szembeni különutas magyar külpolitika, a török elnök felé tett gesztus vagy a Brüsszellel való alkudozás is magyarázat lehet arra, hogy Magyarország miért nem sieti el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Takarékoskodniuk kell az árammal az ukránoknak azután, hogy az oroszok napokig az energetikai létesítményeiket támadta. Közben megkezdődött a civil lakosság orosz területre költöztetése Herszonból. Kövesse itt az orosz–ukrán háború híreit.
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.