A halálra ítélt férfit "világi romlottsággal" vádolták és azzal, hogy "Isten ellensége", ami az iráni jog szerinti egyik legsúlyosabb bűncselekmény. A teheráni bíróság még bűnösnek találta egy kormányzati épület felgyújtásában, a közrend megzavarásában és a nemzetbiztonság veszélyeztetésében is.
Meghozták az első halálos ítéletet vasárnap Iránban az országos, kormányellenes felhangokat kapó tüntetésekkel összefüggésben.
Az iráni igazságügyi hatóság vasárnapi közlése szerint a halálos ítéletet egy teheráni bíróságon mondták ki egy olyan emberrel szemben, akit egyebek mellett bűnösnek találtak egy kormányzati épület felgyújtásában, a közrend megzavarásában és a nemzetbiztonság veszélyeztetésében. A férfit "világi romlottsággal" vádolták és azzal, hogy "Isten ellensége", ami az iráni jog szerinti egyik legsúlyosabb bűncselekmény.
Egy másik teheráni törvényszék öt vádlottat ítélt el öttől tíz évig terjedő börtönbüntetésekre "a közrend megzavarása és összeesküvés nemzetbiztonság elleni bűncselekmény elkövetésére" vádpontok alapján. Ez az ítélet azonban nem jogerős, van helye fellebbezésnek.
A nap folyamán egyébként az iráni parlament sajtóközleményben cáfolta azokat a korábbi értesüléseket, melyek szerint az iszlám köztársaság törvényhozása elsöprő többséggel elfogadott nyilatkozatban követelt súlyos büntetéseket az ország igazságszolgáltatásától az őrizetbe vett tüntetőkre. "A 227 képviselő sajtóban említett üzenete hamisítvány, így meg van cáfolva az erre vonatkozó értesülés" - ismertette a parlament.
A Farsz iráni hírügynökség az állásfoglalást ismertetve közölte: egyes képviselők mindössze azokkal szemben követeltek súlyosabb büntetéseket, akik a zavargások során gyilkoltak, vagy vérontásban vettek részt.
Az iráni sajtó november 6-án számolt be arról, hogy az előterjesztést 227 képviselő támogatta a 290 tagú törvényhozásban. A nyilatkozat támogatói az országos tömegtüntetések résztvevőit "Isten elleni háborúval" vádolták, ami az iszlám törvénykezés szerint akár halállal is büntethető cselekménynek számít.
Az iszlám köztársaságban csaknem két hónapja mindennaposak a tiltakozások. A megmozdulások a 22 éves Mahsza Amini halálát követően kezdődtek, akit az erkölcsrendészet őrizetbe vett a fejkendő nem megfelelő viselése miatt, majd a fiatal nő az őrizetben elhunyt. A tüntetések időközben kormányellenes felhangokat kaptak.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
