Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Financial Times interjút közölt Volodimir Zelenszkijjel, amelyben az elnök elmondta, hogy Oroszország új stratégiája, amely Ukrajna infrastruktúrájának lerombolására és elsötétítésére irányul, nem gyengíti az ország elszántságát, hogy az összes megszállt területet felszabadítsa. Zelenszkij szerint ez a konfliktus „az erő és az ellenállóképesség háborúja”.
Az ukrán elnök az eszkalációtól való nyugati félelmekre reagálva azt hangsúlyozta, hogy nem lesz tartós megoldás a háborúban, ha Oroszország nem vonul ki az általa megszállt területekről. Moszkva a múlt hónap óta fokozta az Ukrajna kritikus infrastruktúrája elleni bombázó hadjáratát, remélve, hogy Kijevet a harctéren elért előnyei ellenére engedményekre kényszerítheti.
„Vissza kell kapnunk minden területet” – mondta Zelenszkij. „Ha nem kapunk vissza mindent teljes egészében, a háborút mindössze befagyasztani lehet és csak idő kérdése lesz, hogy mikor kezdődik újra.”
Szerdán Oroszország 70 rakétát indított infrastrukturális célpontok ellen egész Ukrajnában, így az ország mintegy 80 százaléka sötétben és víz nélkül maradt. Ukrajna mind a 15 atomreaktorát lekapcsolták, mert az áramellátás instabillá vált. Az elnöki hivatalban, ahol szintén nem volt vízellátás, Zelenszkij elmondta: „Nem is tudom, hány éve nem történt ilyen eset, talán 80-90 éve: Egy ország az európai kontinensen, ahol egyáltalán nincs világítás.”
„Az állam nagyszerűen reagált. Az energetikai dolgozók, az állami vészhelyzetek minisztériuma, a tűzszerészek, mindenki azon dolgozott, hogy helyreállítsa az áramellátást és legalább egy kis vizet biztosítson. Ez a háború az erőről, az ellenálló képességről szól, arról, hogy ki az erősebb.”
Zelenszkij felszólította Ukrajna nyugati partnereit, hogy biztosítsanak több légvédelmi eszközt a kritikus infrastruktúrák védelmére, valamint gázolajkészleteket a vészhelyzeti generátorokhoz és további gázt az áramhiány ellensúlyozására. Az elnök szerint a polgári infrastruktúrát célzó támadások azt mutatják, hogy Moszkvának nem áll szándékában tárgyalni a háború befejezéséről.
Egyes nyugati partnerek attól tartanak, hogy Ukrajna bármilyen kísérlete a Krím visszavételére – amelyet Oroszország 2014-ben annektált, és amelyet kulcsfontosságúnak tart biztonsága szempontjából – veszélyes eszkalációhoz, esetleg atomfegyverek bevetéséhez vezethet. Ahogy az ukrán erők előretörnek délen és keleten, Ukrajna hadi céljai is igazodtak a helyzethez: a február óta és a 2014-es orosz támadás során elfoglalt területek visszaszerzésére törekszik.
Zelenszkij elismerte, hogy a Krím kérdése bekerült a nemzetközi politika látóterébe.
„Megértem, hogy mindenkit összezavar a helyzet és nem tudják, hogy mi fog történni a Krímmel. Ha valaki megmutatja nekünk, hogy miként lehet a Krím megszállását a katonaitól eltérő eszközökkel megszüntetni én csak támogatni fogom.”
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Kijev nagy részén továbbra sincs áram, az Egyesült Államok újabb 400 millió dolláros katonai segítséget küld Ukrajnába - a háború hírei
Az ukrán elnök ismét elítélte az országa energiahálózata ellen zajló orosz támadást.
