Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
"Őszintén és világosan kell fogalmaznunk: az orosz haditengerészet és légierő többé-kevésbé ugyanolyan nagyméretű, mint a háború előtt" - hangsúlyozta Pevkur a dpa német hírügynökségnek berlini látogatásán. Habár az orosz szárazföldi erők jelentős veszteségeket szenvedtek, "inkább hamarabb, mint később", de vissza fogják állítani az orosz-ukrán háború február 24-i megindítása előtti méretüket, vagy akár még nagyobbat is - emelte ki a tárcavezető.
Pevkur szerint Moszkva tanulni fog ukrajnai katonai tapasztalataiból. "Semmi okunk azt hinni, hogy az Oroszországból érkező fenyegetés csökkent volna vagy a NATO-t célzó fenyegetés csökkent volna" - mondta a politikus.
A miniszter kifejtette: Észtország tervei szerint jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 2,84 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, 2024-ben pedig ez az arány 3,2 százalékra nőhet, amely jóval magasabb a NATO 2 százalékos elvárásánál.
Tallin eddig az ország GDP-jének mintegy 1 százalékát fordította az ukrán hadsereg támogatására - emelte ki Hanno Pevkur, aki ugyanakkor figyelmeztetett a nyugati országok "háborús fáradtságának" veszélyére is. "Moszkva pontosan ezt akarja elérni. Oroszország készen áll sokkal hosszabb ideig szenvedni" - tette hozzá az észt védelmi miniszter.
