Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Európának ki kell dolgoznia jövőbeli biztonsági infrastruktúráját – mondta Emmanuel Macron. „Az egyik fő kérdés, amellyel foglalkoznunk kell – amint Putyin elnök mindig is mondta –, az amiatti aggodalma, hogy a NATO egészen országa határáig terjeszkedik, és olyan fegyvereket telepít a közelébe, amelyek veszélyeztetik a létét” – mondta a francia elnök a TF1-nek adott az interjúban, amit az Egyesült Államokban tett látogatása alatt vettek fel.
„Ez lesz a megkötendő béke egyik kérdése, tehát át kell gondolnunk, hogy mire vagyunk hajlandók, hogyan védjük meg szövetségeseinket és a tagállamokat, és milyen garanciákat nyújtunk Oroszországnak, miután visszatért a tárgyalóasztalhoz” – tette hozzá a francia elnök.
Mind Oroszország, mind az Egyesült Államok hangsúlyozta a héten, hogy elvben kész a tárgyalásokra, noha Joe Biden amerikai elnök jelezte, hogy csak akkor hajlandó tárgyalni Putyinnal, ha utóbbi érdeklődést mutat a háború leállítására. Ukrajna azt mondta: abban az esetben lehetségesek a tárgyalások, ha Oroszország leállítja a támadásokat és kivonja a csapatait a területéről.
Ukrajnában és a Nyugaton sokan elleneznek bármilyen tárgyalást Putyinnal, amelynek révén engedményekhez juthatna, különösen amiatt, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt hetekben jelentős területekről szorította vissza az orosz erőket.
Február 8-án, néhány héttel az orosz offenzíva előtt, Putyin Macronnal tartott közös moszkvai sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Moszkva választ akar a Nyugattól három fő biztonsági igényére: nem lesz több NATO-bővítés, nem telepítenek rakétákat Oroszország határai közelébe, és visszafejlesztik a NATO európai katonai jelenlétét az 1997. évi szintre.
Washington akkor azt mondta, hogy ezekről az orosz kérésekről nem lehet tárgyalni.
