Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ukrajnai „különleges hadművelet” elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra Oroszországban – jelentette ki az orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztése Tanácsának szerdai tanácskozásán. Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy az ősszel végrehajtott részleges mozgósítás során fegyverbe állított 300 ezer katona közül 150 ezret vezényeltek Ukrajnába, közülük 77 ezret harcoló egységekbe osztottak be. További 150 ezer ember még a kiképző bázisokon van, így további mobilizációról beszélni nincs értelme.
Putyin szerint a „különleges hadművelet” hosszú folyamattá válhat, de már eddig is hozott „jelentős eredményeket” Oroszország számára. Ezek között nevezte meg, hogy „új területek jelentek meg” és hogy az Azovi-tenger orosz „beltengerré” vált. A legfontosabbnak az ezeken a területeken élő több millió embert mondta, akik „amint azt a népszavazás eredménye megmutatta, Oroszországon belül akarnak lenni”.
Azt is állította, hogy a műveleti övezetben az orosz oldalon nincs tömeges dezertálás. Illetve, hogy az ukrán hadsereggel szemben, ahol szerinte bevett gyakorlat az arcvonal előtti nyilvános kivégzés, az orosz fegyveres erőknek a hamis híresztelésekkel ellentétben nincsenek gyűjtőtáborai.
Megismételte korábbi állítását, amely szerint a háborút nem Oroszország kezdte, hanem az az ukrán hatalom, amely 2014-ben annak ellenére került államcsínnyel kormányra, hogy Németország, Franciaország és Lengyelország is kezességet vállalt az akkori legitim kijevi kormány és az ellenzék közötti megállapodás betartásáért.
A nukleáris fenyegetettségről is szót ejtett az elnök. Úgy vélekedett, hogy egy nukleáris háború veszélye növekszik, de Moszkva a nukleáris fegyvereivel „nem hadonászik, mint egy borotvával” és úgy tekint rájuk, mint a védelem, az elrettentés eszközeire. Putyin szerint Liz Truss brit miniszterelnök volt az, aki nyilvánosan az atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött.
Nem bolondultunk meg, tisztában vagyunk azzal, mi a nukleáris fegyver. Rendelkezünk ezekkel az eszközökkel, fejlettebb és modernebb formában, mint bármely nukleáris ország, ez nyilvánvaló. Ez ma nyilvánvaló tény” – jelentette ki. Garanciát ugyanakkor nem vállalt azért, hogy Oroszország semmilyen körülmények között nem fogja elsőként bevetni ilyen típusú fegyvereit.”
Úgy fogalmazott, hogy Moszkva következetesen tovább harcol az orosz nemzeti érdekekért, amiért kész békés eszközöket használni, ám ha ez nem segítene, bevetheti az összeset, amely a rendelkezésre áll. Megfogadta, hogy Oroszország meg fogja védeni a területét és szövetségeseit. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok, nem pedig Oroszország telepítette nukleáris fegyverzetét más országok területére, és gyakorolja ott a hordozóeszközök bevetését.
Az Egyesült Államok felelőtlennek nevezte az orosz elnök kijelentéseit. Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője úgy fogalmazott: a nukleáris hatalmak – még Oroszország is – a hidegháború óta tartották magukat ahhoz, hogy „egy atomháború olyasvalami, amit sosem szabad megvívni és sosem lehet megnyerni.
Úgy gondoljuk, hogy bármely ettől eltérő kijelentés – legyen az nukleáris kardcsörtetés vagy a taktikai atomfegyverek használatának emlegetése – felelőtlen dolog.”
