Az ukránok Donyecket, az oroszok Herszont támadták, nincs esély karácsonyi tűzszünetre – a háború hírei
295 napja tart Oroszország ukrajnai inváziója. Éjszaka támadás ért egy kurszki orosz légi bázist, Donyeckben és Herszonban is rakéták csapódtak be. Kövesse itt a háború eseményeit.
Most érkezett
Washington szankciókat vetett ki Vlagyimir Potanyin orosz oligarchával szemben
Az Egyesült Államok csütörtökön szankciókat vetett ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik bizalmasával, illetve a hozzá köthető egyik vállalkozással és egy bankkal szemben is Oroszország ukrajnai háborújával összefüggésben.
Az amerikai külügy- és a pénzügyminisztérium együttes közlése szerint szankciós listára került családjával Vlagyimir Potanyin orosz oligarcha, aki így a többi között nem utazhat be az Egyesült Államok területére, illetve zárolják az ottani vagyonát. Egyebek között egy jachtját is lefoglalták.
"Egy további orosz nagybank szankciós listára helyezésével elmélyítjük Oroszország elszigeteltségét a globális piacokon" - közölte Brian Nelson, a pénzügyminisztérium terrorelhárításért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkára.
A külügyminisztérium közlése szerint az Ukrajna elleni háborúban részes orosz kormányzók, valamint a Kreml által beiktatott ukrajnai orosz hatóságok ellen is újabb büntetőintézkedéseket vetettek ki. Szintén szankciókkal sújtották családtagjaikkal az orosz állami vasúttársaság igazgatótanácsának tagjait, több kormánytagot és a moszkvai terület kormányzóját is.
Potanyin azon üzletemberek egyike, aki felvásárolta az ukrajnai háború miatt Oroszországból kivonuló cégek vagyonát. A nikkelkirálynak hívott befektető 36 százalékos részesedéssel bír az Interrosz befektetési cégén keresztül a világ legjelentősebb palládium- és finomítottnikkel-kitermelőjének számító Norilsk Nickel vállalatban.
A háború kezdete óta Potanyin részesedést szerzett a Roszbankban, amely most szintén szankciós listára került az Interrosszal együtt.
A második legnagyobb orosz hitelintézet, a VTB orosz bank 17 leányvállalatát is szankciókkal sújtották.
"Ez egy átpolitizált döntés, amely nem fogja érdemben befolyásolni tevékenységünket. A VTB 2022 februárja óta van szankciók hatálya alatt. Tudjuk, hogyan kell alkalmazkodni" - közölte a pénzintézet. Hasonló közleményt tett közzé a Roszbank is.
(MTI)
Percről percre
Felmérés: az ukrajnai menekültek több mint egyharmada maradni szeretne Németországban
Az ukrajnai menekültek több mint egyharmada maradni szeretne Németországban - derült ki egy csütörtökön közzétett német felmérésből.
A megkérdezett több mint 11 ezer ukrajnai menekült 26 százaléka szeretne végérvényesen Németországban maradni, további 11 százalék pedig még évekig maradna. A menekültek 34 százaléka azt állította, hogy el kívánja hagyni Németországot a háború végével, 27 százalék viszont azt mondta, még bizonytalan. A megkérdezettek mindössze 2 százaléka mondta, hogy egy éven belül visszatérne a hazájába.
A felmérés elkészítésének idején, az augusztustól októberig tartó időszakban, a keresőképes ukrajnai menekültek 17 százaléka dolgozott, 71 százalékuk olyan munkakörben, amely egyetemi végzettséget vagy szakképesítést igényel.
A korábbi tapasztalatok alapján "viszonylag magas ez az arányszám" más menekültek csoportjaihoz képest - hangoztatta Herbert Brücker, a szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit - BA) munkaerőpiaci és foglalkoztatási kutatóintézetének (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung - IAB) egyik vezető munkatársa.
A felmérés az IAB, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF), a német statisztikai hivatal, valamint a német gazdaságkutató intézet összefogásában valósult meg.
A megkérdezett ukrajnai menekültek 60 százaléka azt mondta, Németországba való utazással kapcsolatos döntésüket döntően az befolyásolta, hogy már voltak ott élő családtagjaik, barátaik, illetve ismerőseik. Mindemellett olyan tényezőket is említettek, mint az emberi jogok tiszteletben tartása, az oktatási rendszer, a befogadó társadalom és Németország gazdasági helyzete.
(MTI)
Tíz ukrán tábornokot rúgtak ki eddig, egy öngyilkos lett
A háború februári kezdete óta tíz tábornokot menesztettek az ukrán hadseregből, egy pedig öngyilkos lett – mondta Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a The Economist című brit gazdasági lapnak. A főparancsnok elmondta, hogy értesülései szerint az oroszok mintegy 200 ezer újabb katonát készítenek elő ukrajnai bevetésre, és az orosz hadsereg mintegy 1,2-1,5 millió fős tartalékkal rendelkezik. Úgy vélekedett, hogy az eddigi orosz mozgósítás "működött", és a mozgósítottak készek harcolni. Zaluzsnij kijelentette:
nincs kétsége afelől, hogy az orosz hadsereg újra megkísérel egy offenzívát az ukrán főváros, Kijev ellen, ugyanakkor bizakodó, hogy az ukrán erők képesek visszafoglalni azokat a területeket, amelyeket Oroszország megszállt."
Ukrajna zölden építené újjá az energiaágazatát
Az ukrán kormány megállapodást írt alá a Nemzetközi Energiaügynökséggel (IEA) az ország energiarendszerének újjáépítéséről és fejlesztéséről. A kétéves megállapodás az energiabiztonságra, a tiszta energiára való áttérésre, az energiatakarékosságra és az energiaágazat újjáépítésére összpontosít. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint German Galuscsenko energiaügyi miniszter azt mondta:
A fokozott biztonság és a szénmentes energiára való áttérés olyan alapelvek, amelyekre az ukrán energiaszektor helyreállítása épül."
ENSZ: több mint 14 millió tonna gabonát exportáltak már Ukrajnából
Több mint 14 millió tonna gabonát exportáltak már az ukrán kikötőkből a fekete-tengeri kezdeményezésnek köszönhetően – közölte az ENSZ tárgyalásokért felelős magas rangú vezetője csütörtökön.
Rebeca Grynspan, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) főtitkára genfi sajtótájékoztatóján kiemelte az Ukrajna és Oroszország között létrejött megállapodás jelentőségét, amely hét hónapja folyamatosan lehetővé teszi az élelmiszeripari termékek egekbe szökött világpiaci árának csökkentését.
„Több mint 14 millió tonna gabonát szállítottak már el, amelyet a fekete-tengeri kezdeményezésnek köszönhetően sikerült szétosztani" – magyarázta az UNCTAD főtitkára.
A fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás, amelyet július 22-én 120 napra írt alá az ENSZ, Ukrajna, Oroszország és Törökország, lehetővé tette az orosz-ukrán háború által kiváltott globális élelmezési válság enyhítését, és a megállapodást négy hónappal – március 22-éig – meghosszabbították.
(MTI)
Zelenszkij az orosz energiaterrorról beszélt az uniós vezetőknek
Az uniós- állam és kormányfők pénteki csúcstalálkozójának első részében a tagállami vezetőkhöz online csatlakozott Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök megköszönte az Ukrajnának nyújtott „nagyszabású és sokrétű” tevékenységet, amellyel lehetővé vált, hogy városokat, falvakat szabadítsanak fel az orosz megszállás alól.
Népirtásnak nyilvánította a Sztálin által előidézett ukrajnai éhínséget az Európai Parlament
Az ukrán elnök üdvözölte a döntést.
Orosz külügy: a Patriot rakéták szállítása növeli Washington háborúba sodródásának kockázatát
A Patriot amerikai rakétavédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása megnöveli annak kockázatát, hogy az amerikai hadsereg közvetlenül belekeveredjen az ukrajnai konfliktusba – jelentette ki Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén.
„Sok szakértő, köztük az óceánon túl lévők is, kétségbe vonta egy ilyen lépés észszerűségét, amely a konfliktus eszkalációjához vezet, növeli az amerikai hadsereg közvetlen belekeveredésének kockázatát a háborús cselekményekbe" – mondta Zaharova.
A CNN amerikai hírtelevízió szerdán azt állította, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya a héten bejelentheti: Patriot rakétavédelmi rendszereket kíván Ukrajnába küldeni. A Pentagon közölte, hogy erről egyelőre nincs közölnivalója.
A washingtoni orosz nagykövetség arra figyelmeztetett, hogy a Patriot rakétavédelmi rendszerek esetleges átadása Ukrajnának provokatív lépés lenne az Egyesült Államok részéről.
(MTI)
Erdogan török-szíriai-orosz csúcstalálkozót javasolt Putyinnak
Recep Tayyip Erdogan török elnök háromoldalú török-szíriai-orosz elnöki csúcstalálkozóra tett javaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, aki pozitívan fogadta a felvetést „ jelentette csütörtökön az NTV török hírtelevízió.
A beszámoló szerint Erdogan Türkmenisztánból hazatérőben, a repülőgépen tartózkodó újságíróknak beszélt erről.
A török államfő nyilatkozatában kifejtette: „ehhez először a titkosszolgálatainknak, később a védelmi minisztereinknek, majd a külügyminisztereinknek kell találkozniuk. Ezt követően mi vezetők is találkozhatunk. Ezt javasoltam Putyinnak, ő pedig pozitívan fogadta".
A török vezető Bassár el-Aszad szíriai elnök álláspontjáról nem tett említést.
Egy ilyen találkozó történelmi jelentőséggel bírna, mert Erdogan és Aszad több mint egy évtizede még telefonon sem érintkezett egymással. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 2011-ben, röviddel a szíriai polgárháború kitörése után megszakadtak. A török államfő az elmúlt években többször nevezte gyilkosnak szíriai hivatali kollégáját.
Aszad rendszere Oroszország támogatását élvezi a katonai konfliktusban, míg Törökország hadserege ellenzéki, lázadó milíciákat támogat.
(MTI)
Putyin a nyugati szankciók miatt keletre próbál több gázt eladni
Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Oroszország a keleti szomszédainak történő gázeladással próbálja majd leküzdeni a szankciók pénzügyi hatásait. Televíziós beszédében az elnök azt mondta, hogy Oroszország fejleszteni fogja gazdasági kapcsolatait az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal, miután a Nyugat szankciókat vezetett be az ukrajnai inváziót követően. Kiderült: az elnököt már arról is tájékoztatták, hogy Oroszország GDP-je 2022-ben várhatóan 2,5%-kal csökken. A Reuters híre szerint Putyin úgy fogalmazott:
A szankciók bevezetésével a nyugati országok megpróbálták Oroszországot a világ fejlődésének perifériájára szorítani. De mi soha nem fogunk az önelszigetelődés útjára lépni."
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
