Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Teljesíteni kell Moszkva Kijevhez intézett javaslatait, különben az orosz hadsereg fogja megoldani a problémát - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökségnek adott, kedden közölt interjújában.
„Javaslataink, amelyek a rezsim (az ukrán kormány) által ellenőrzött területek demilitarizálására és nácitlanítására, az Oroszország, beleértve az új területeink - a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, Herszon és Zaporizzsja megye - biztonságát fenyegető veszélyek megszüntetésére vonatkoznak, jól ismertek az ellenség előtt. Csak egy dolgot kell megtennie: önként és jóhiszeműen teljesíteni őket. Egyébként az orosz hadsereg fogja megoldani a problémát" – mondta az orosz diplomácia vezetője.
Lavrov szerint továbbra is nagy a kockázata, hogy a helyzet ellenőrizhetetlenné válik. „Fontos, hogy elejét vegyük a katasztrófának" - mondta Lavrov, emlékeztetve a november 15-i incidensre, amikor egy lengyel területen becsapódott ukrán rakétáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állította, hogy orosz támadásról van szó. "Ami a konfliktus időtartamát illeti, a labda a(z ukrán) rezsim és a mögötte álló Washington térfelén van. Bármelyik pillanatban véget vethetnek az értelmetlen ellenállásnak" – nyilatkozott a miniszter.
A külügyminiszter szerint Washington mindent elkövet a konfliktus elnyújtása és súlyosbítása érdekében, amelynek a NATO-országok tényleges részeseivé váltak az ukrán fegyveres erők támogatásával. Lavrov szerint az orosz vezetés, ellentétben a volt brit kormányfővel és a névtelenül nyilatkozó Pentagon-illetékesekkel szemben, sohasem fenyegetőzött nukleáris fegyver ukrajnai bevetésével.
„Mi teljesen másról beszélünk. Arról, hogy a Nyugat hazánkkal szembeni teljes feltartóztatási politikája rendkívül veszélyes. Fennáll a kockázata annak, hogy a nukleáris hatalmak közvetlen fegyveres összecsapásába torkollik" - hangoztatta. "Mi pontosan erre figyelmeztetünk, és ismételjük újra és újra, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és ilyet soha nem szabad elindítani" – tette hozzá.
Szergej Lavrov újból felszólította a Nyugatot, hogy tanúsítson maximális önmérsékletet ezen a rendkívül érzékeny területen. A nukleáris kockázatok minimalizálása érdekében fontosnak nevezte, hogy az atomhatalmak elkötelezettek maradjanak a nukleáris háború elfogadhatatlansága mellett.
Moszkva és az EU kapcsolatai Lavrov szerint „történelmi mélypontot" értek el. Nehezményezte, hogy lényegében az unió is hibrid háborút hirdetett Oroszország ellen. Felidézte, hogy Josep Borrell, az EU fődiplomatája azt hangoztatta, hogy Oroszországot a csatatéren kell legyőzni. Szavai szerint az uniós országok vezetői polgáraik létérdekei és jóléte rovására járnak el, oroszellenességben néha megelőzve a „tengerentúli hegemónt" is. „Természetesen az ilyen partnerekkel nem lesz többé szokásos az üzletmenet. Nem szándékozunk sem a zárt ajtókon kopogtatni, sem közös projekteket kezdeményezni" – mondta Lavrov.
Rámutatott, hogy Oroszországnak sok barátja van a világ más részein. Mint mondta, Moszkva készen áll majd azt Európával való együttműködésre, amikor a kontinensen fellép „ha beszámítható, nemzeti orientációjú politikusok jelennek meg ott, akik megértik az Oroszországgal való egyenlő és kölcsönösen előnyös partnerség" fontosságát. „Realisták vagyunk. Továbbra is együtt fogunk működni azzal a néhány európaival, aki értékeli a barátságot Oroszországgal. A ruszofóbokkal nem fogunk együttműködni" – mondta.
